Kalligram / Archívum / 1992 / I. évf. 1992. december / Elmegyek meghalni...

Elmegyek meghalni...

A Cornides-kódexből vett Példák Könyve nyomán, 1510

néminemű bölcs hogy az halált

inkább eszében tarthatná

ez bölcs szerzé e verseket

ezenképpen mondván:

                   

elmegyek meghalni

mert az halál bizonyos

de az halál órájánál

semmi sem bizonytalanabb

                           

jóllehet bizonytalan lehet

már maga azért is

elmegyek meghalni

                     

elmegyek meghalni

mivégre szeressek?

elmegyek meghalni

mit vigadok?

                     

az homályos szerencse

megcsalja az vigadozót

merthogy meghal az vigadozó

                     

azért én mit vigadok?

inkább elmegyek meghalni

elmegyek meghalni

                     

sokpénzű vagyok

de az pénznek sokasága

soha az halált

el nem távoztatja

                     

elmegyek meghalni

állítván: hosszú ideig élnék

de netántán ez az utolsó nap

ezért készülök meghalni

                   

elmegyek meghalni

örülvén nem örülök sok ideiglen

de ez világnak örömeit elhagyom

és az halálra megyek

                         

elmegyek meghalni

engem nem siratnak

sem én értem nem imádkoznak

elfelejtetem még az enyéimtől is

mikor én meghalok

                         

elmegyek meghalni

nem tudom hova megyek

nem tudom mikor megyek el

akárhová fordítsam magamat

azért az halálra megyek

                     

elmegyek meghalni

látván hogy az halál

mindeneken uralkodik

és igen sűrű és

gyakori az ő hálója

                   

elmegyek meghalni

ezért kérlek téged

kegyelmes Krisztus

hogy irgalmazz énnekem

megbocsátván minden bűneimet

mert meg kell halnom

                     

elmegyek meghalni

kérvén én uram Krisztust

mindenek esedezzenek én érettem

és bocsánatot nyerjenek énnekem

ezenképp jól megyek meghalni

                               

elmegyek az első halálra

hogy az én uram Krisztus

az második haláltól

megmentsen engemet

ezenképp jól megyek meghalni

               

elmegyek meghalni

remélvén az örökké maradó életűt

kiért az elmúlandó életet megutálom

ezenképp jól megyek meghalni

                       

ez verseket szerzette

néminemű meghalandó bölcs

mert az halálnak

gyakorta való meggondolása

igen megvon az bűntől

hogy az setét verműt

az rettenetes poklot

ő ne lenne látandó

                       

Átköltötte: Bettes István, Pozsonyban, 1992. november 18-án