Mért szednék svédcseppeket

(N. I. énekes a Grössling uszodában)

rám vár még a harmónia

mástól áll égnek a hajam

míg végigkúszom a hangosuszodát

hol mai napig kizárólag

a fejemen kötelező a nyikorgó gumi

szabadon úsztatom

meglett pocakomat

másnapokra nincs más segedelem

míg az üvegen átdereng

az ég kékje

s megtér pucér fenekemen

bár itt is

az én uramban bízok

hogy még mindig van

(bár jóllehet egyformán öreg)

és nem ferdült még el

a kusza világmindenségben

nem lett vénségére

farkkutató vagy

fenékjáró buzi

s ha már tüze túlságosan hevít

enyhítsen legalább

a ritmus és a vize

felfissülten várjon

a kiadós vacsora

az énekesnek is jusson

időnként néhány morzsa

a még mindig fellelhető

bőség asztaláról

mert hogy éljek

énekeljek

és dicsérjem mindhalálig

nekem már úgylehet ez marad

folytatásos jussom