Kalligram / Archívum / 1992 / I. évf. 1992. június / Szirmok; Rettenet; Szamár

Szirmok; Rettenet; Szamár

Szirmok

                   

Egyetlen pillanat őriz.

Örökre.

                       

Szóra nyílsz, és világok nyílnak.

                   

Világillatban beszélsz.

                 

                   

Rettenet

                 

Az imádkozó, jégtűzfényagyú sáska

fénybe hívja az ismeretlen

téridő-görbületben – a mit?

                 

                         

Szamár

                     

Szamár vagy: írsz.

Pedig az édesség: lenni –

a drámában megjelenni,

s megmutatni sebed:

nézd e heget,

s ne légy hitetlen többé –

él a kő: ő válik röggé.