tombeau; (vénusz bárjában...); soupir
tombeau
a lelencház szaga kivirul néha a szívben
s ha nem megy hozzá a szívfal színben
az együgyű együttérzés kitapétáz újra
száz ingaóra takkjában verdes a tikk
léthei bűnök hidege véd
a balkán havivérzése immár rendszeres
harcos szalamandrák bélelik látomások
puha termeit hová meddő tojást pottyant
kékből zöldült árnyék
a lelencház ólomnehéz szerelem
befogott pofájú rózsa mely nem böfög
többé illatot
gyémántok íze ad tisztább csengést a szónak
fogam közt a rés vagyok
(vénusz bárjában...)
vénusz bárjában
borosul a lélek
findzsába loccsan
világi enyészet
morzsaja szikkad
testből lett kenyérnek
naptunusz ásít.
tűz lesz a víz is
izzadoz a bárka
csontja fehérlik
tűzbilincsbe zárva
félnyög a kéjtől
beleroppan bárha
ikho a vére
úrszagú matróz
becsoszog a házba
már önmagát is
régen kulcsra zárta
soha-lébe vetve
megfullad a hátha
tűz lesz a víz is
a hold mint puttó
éjfestménybe marva
viharrá püffed
poszeidón sörhabja
hajóhús rothad
légy gyűlik a szagra:
mindenevő perc.
soupir
ködgatyában tahótest
gúnyvigyorg a bőr
szemszája merő inger
mit kezdjen tűzinggel
hisz jégmelle szőrült
jobbulj bal láb
balulj jobb láb
zajg még a sakkbábuk bálja
hol fekete-fehér a zene
és fehér-fekete a csönd
kemény remény kukicskál
csípős kancanyelv
jár kanhosszát és
lángnyelvet ölt Rium
a legfőbb purgató
jobbulj bal láb
balulj jobb láb
zajg a sakkbábuk bálja még
hol fekete-fehér a zene
és fehér-fekete a csönd