tombeau; (vénusz bárjában...); soupir

tombeau

a lelencház szaga kivirul néha a szívben

s ha nem megy hozzá a szívfal színben

az együgyű együttérzés kitapétáz újra

száz ingaóra takkjában verdes a tikk

léthei bűnök hidege véd

a balkán havivérzése immár rendszeres

harcos szalamandrák bélelik látomások

puha termeit hová meddő tojást pottyant

kékből zöldült árnyék

a lelencház ólomnehéz szerelem

befogott pofájú rózsa mely nem böfög

többé illatot

gyémántok íze ad tisztább csengést a szónak

fogam közt a rés vagyok

(vénusz bárjában...)

vénusz bárjában

borosul a lélek

findzsába loccsan

világi enyészet

morzsaja szikkad

testből lett kenyérnek

naptunusz ásít.

tűz lesz a víz is

       izzadoz a bárka

csontja fehérlik

      tűzbilincsbe zárva

félnyög a kéjtől

      beleroppan bárha

ikho a vére

úrszagú matróz

becsoszog a házba

már önmagát is

régen kulcsra zárta

soha-lébe vetve

megfullad a hátha

tűz lesz a víz is

a hold mint puttó

éjfestménybe marva

viharrá püffed

poszeidón sörhabja

hajóhús rothad

légy gyűlik a szagra:

mindenevő perc.

soupir

ködgatyában tahótest

gúnyvigyorg a bőr

szemszája merő inger

mit kezdjen tűzinggel

hisz jégmelle szőrült

jobbulj bal láb

balulj jobb láb

zajg még a sakkbábuk bálja

hol fekete-fehér a zene

és fehér-fekete a csönd

kemény remény kukicskál

csípős kancanyelv

jár kanhosszát és

lángnyelvet ölt Rium

a legfőbb purgató

jobbulj bal láb

balulj jobb láb

zajg a sakkbábuk bálja még

hol fekete-fehér a zene

és fehér-fekete a csönd