Kaland

Utánad eredtem egy moszkvai sikátorban

                   posztkövek sík átkában

Vlagyimir Szlovjov én lelkem

                  kék mandzsettádon egy gomb

Rómáért szakadt egy másik Bizáncért

                  s kerekedik amott egy nagy fekete felhő

muzulmán robbantgatásoktól telten

A haladás azaz az észlelhető

                  fölgyorsult haladás

mindig a vég szimptómája

                  suttogtad a Szellembirodalom Ulica l-ben

s gyönyörű duális szemedből

                  az aktív morális cselekedetek könnye pergett

amorális hotelek lakta felöltődre

Hová evakuáljak közérzetemmel

                  kérdeztelek fölpörgött hármas látásommal

az antikrisztusi posztgraduális

                  két osztályos ég-föld tanteremben

hová ha a Kozmosz utcasarkainál lépten-nyomon leszólítható

                  a magát jónak hazudó rossz szellem

Sátán Őnagysága a kiskorúságban tartott fiúk lányok tömkelegében

Utánad eredtem egy moszkvai sikátorban

                  szláv misék pszeudo empíriáiban

Vlagyimir Szlovjov galambocskám szentem

                  megadjam címem itt Budapesten

a maffia úgyse tudja meg

                  a mi kelet-közép-európai küldetésünk

most és most se mindörökre