Klip
Mészöly Miklósnak
talán a gyermek az leg
alább kevesebbet tud nem
cselekszik éktelenül és
nem keresi a maga hasznát
törzse nyakszirtje ujjai
mozdulatokat szálaznak ki
maguknak az előttük levő
márnemjelenből sietős
válogatás állati céltudat
hiúságnak kétségbeesésnek
nyoma se (ha helyesen ért
em mi a végenincs) anyja
helyett is éber akarnok
is már elhelyezi húgait a
töreken téli alom elgyö
tört kicsinyek de nem éri
ntetlenek már mohó férfi
kezek tuszkolták fel őket
hajnalban (ez a most) a
teherautó ponyvája alá ez
üstös pára száll fel belő
lük ebben a megtévesztés
ig eggyek az ébren lévők
vadász és vad fedetlen be
lek és savanykás leves fő
képpen pedig az elfolyt b
or a láthatatlanra mutat
egyképp ágak hegyén isten
lépdel álmatlan különbség
tevő kezében kerekded nyi
szogó viharlámpa verőfény
az ideiglenes szállás a
lól kifut a szépia udvar
a ház a farakás a gémes
kút elbillent feszülete
az eperfa a lugas az aszt
alra borult világító szék
ek egy hóprémes macska
nyomós kaptár fejkendős
frigid tövek (életrajz)
jég roppan sárlé szörcsög
de visszafagy azonmód ha
rémület állati nem kié ki
é hanem egyetlen tömb lak
ható anyagféleség a hamar
kialakuló szokásjoggal és
amikor már a szemhatáron
a csendes porta futása kö
zben elveszítve egy lénye
gtelen dimenziót a széles
re tárt kapun át vissza
ugrik a kutya a történet
be nevén szólítják a gyan
útlan kicsinyek nógatni
őt nem restek gerince hol
dfényes ostora messze vil
ágít ilyen nehéz ateista
időkben is fölemelkedik
rá a célkereszt kíméletes
fegyver dörren szinte puh
án a hátsó homlokfalnál
nem kiáltozom ébredjetek
fel de nem ébrednek ki c
sal meg kit és mikor kic
soda boldog és ki nem kic
soda ártatlan és ki bűnös
nem kérdem kérdem nem kér