Előszó helyett, avagy az írás első mondatáról

A Kalligram harmadik szlovák számának előszavát, a harmadik előszó első mondatát nem könnyű leírni. Miért? Ennek több oka is van, ám a főok az, hogy számomra úgy tűnik, az előszó „fegyvernemben” minden lehetséges nyitómondat leírattatott már. Tekintettel a „fegyvernemen” belül maradás lehetetlenségére, úgy vélem, a leggazdaságosabb eljárás az lesz, ha in medias res, a bevezető mondat díszítménye nélkül vágok bele az írásba.

Lehetséges világok – a Kalligram idei szlovák számának ez a központi témája. Nincs szó újdonságról, aki valamelyest tájékozott a filozófiatörténetben, e szavak hallatán Gottfried Wilhelm Leibnizre gondol. A „lehetséges világok” fogalom változásainak gazdag története van, rekontextualizált változatai használatosak úgy a logikában mint a szemiotikában vagy az irodalomtudományban. A fogalom nem limitációként, a gondolkodás határainak számbavételeként értendő – épp ellenkezőleg: transzgresszióra, a határok szüntelen átlépésére való felhívásként. Az egyes filozófiai, tudományos és művészi szövegek ebben az esetben az alkotók személyes tapasztalatainak textuális lenyomatai.

Ebben a válogatásban több fiatal szerző szerepel, mint a Kalligram előző két szlovák számában. Ez nem véletlen; a lapszám összeállítójaként arra törekedtem, hogy a tudósok és művészek legújabb generációinak gondolatai kerüljönek az érdeklődés homlokterébe. Helyenként talán úgy tűnhet, hogy néhányuk írása már túlságosan is provokatív, ám ha a lehetséges világokról ejtünk szót, be kell látnunk, összeállításunkban valóban a legeltérőbb véleményeknek is meg kell jelenniük. Tehát olyanoknak, amelyek nem támogatják és alátámasztják egymást, hanem polemizálnak vagy ironizálnak egymással, sőt olyanoknak is, amelyek kölcsönösen tagadják egymást.

Végezetül szeretném felhívni a figyelmet egy szerzőre, aki a Kalligram olvasói számára nem is egészen ismeretlen. Ifjabb Miroslav Petřícekről, a kiváló cseh filozófusról, az én nagyon jó barátomról van szó, akinek erre az alkalomra tiszteletbeli szlovák állampolgárságot adományozok. Egy rövid filozófiai tárgyú írással mutatkozik be, mely első darabja annak a Kalligram lapjain most induló sorozatnak, amely a bölcselet történetének legszebb képeiről szól... De ezzel már a főszerkesztő szakmai „felségterületére” tévedtem, akinek mély elismerésemet fejezem ki és köszönetet mondok végtelen türelméért, amelyet a Kalligram ezen számának munkálatai során tanúsított.

Selmecbánya, 1 997. január 8.