Kalligram / Archívum / 1998 / VII. évf. 1998. július–augusztus–szeptember – Pornográfia / Az édes otthon

Az édes otthon

L. belépett az ajtón, és a farka három másodperc múlva a barátnője szájában ficánkolt. Ezt a lány találta ki, tehát hogy kertelés nélkül a lényegre térni: szia, édesem, mondja, fürge ujjakkal gombolja kifelé L. nadrágját, ami nem is olyan egyszerű, ezeken a Benetton kordnadrágokon jó pásszentosak a sliccgombok, de az ötből elég hármat kinyitni, azon már kifér L. farka, annál is inkább, mert még félpuha állapotban leledzik. L. szerette, ha a lány szájában duzzad meg a farka, mert ilyenkor érezte a lány nyálának a melegét, később már, mikor a dákója telepumpálódik vérrel, a hőkülönbség is megszűnik, egymáshoz hasonul száj és fasz. Félpuha állapotban a lány tövig be tudta falni L. hímtagját, most is, ahogy lenézett, a farkából semmit se látott, és a három fényes sliccgomb, amire azt írták körben, hogy United Colors of Benetton, keleti ékszerként fityegtek a lány csücsörítő, meggyvörös ajkain. – Álldogált tehát az előszobában farkával a lány szájában, és bár a szomszédok beláthattak, és nem tudta, hogy szabaduljon meg a táskájától – egyszerűen dobja le?, a csattanás megijeszthetné a lányt, meg valami hamis drámaiságot kölcsönözne a jelenetnek –, sőt hugyoznia is kellett, mégis összességében egyáltalán nem volt kedve ellen való az előszobai élőkép. A lány nyöszörögve csókolózott a farkával, dús nedvű nyelve finoman csévélte az ernyedt-kornyadt faszt körbe-körbe, és a hatás nem maradt el, L. farka nőni kezdett, először a töve bukkant elő a Benetton sliccgombok és a lány ajkai között, majd egyre csak nőtt a lány fejét mintegy eltolva L. combjától. A három sliccgombnyi rés kicsinek bizonyult, L. ágaskodó hímvesszeje a nyakánál megszorult, ami azzal fenyegetett, hogy megtorpan a kívánatos duzzadási folyamat, de a lány egy határozott mozdulattal feltépte a negyedik gombot is, és L. farka mintegy fellélegezve folytathatta őrületes tempójú növekedését. Előbukkantak a vastag erek, és a lány már csak L. makkját szopogatta, a többi nem fért a szájába, lévén L. farka igen tekintélyes méretű, közel negyed méteres. Ilyen állapotában már nemigen lehetett csókolózni vele, szopni kellett a fej előre-hátra mozgatásával, és bár L. testében eláradt a lüktető kéjvágy, azt is tudta, hogy amit a lány csinál, elég fárasztó testgyakorlat, és amúgy is le kéne már tennie a táskát meg vizelni is kéne, esetleg valahogy bejutni a szobába, egyáltalán továbbfejleszteni a jelenetet, hisz nyilván a lány sem csak szopni akar, bár ki tudja. Néha a lány ragaszkodott hozzá, hogy ellenszolgáltatás nélkül tegyen L. kedvére, ma este ingyen leszoplak, mondta, és akkor L. tudhatta, hogy nem kell megbasznia a lányt, illetve meg is baszhatta, ha ahhoz volt kedve, de nem kell figyelnie, hogy a lány is kivegye a részét a gyönyörökből, mert számára aznapra a szopás a gyönyörök telje. A lány azt állította, hogy L. spermája mentolízű, amit a fiú elfogadott ugyan, de soha nem érzett mentolízt, mikor visszaköpette a gecit a saját szájába, inkább sós volt, viszont az is igaz, hogy nemegyszer megtörtént, hogy érzett valami mentás ízt vagy illatot, mikor a lány olyan nyílásába nyalt be farkához hasonlóan túlfejlett, lefetyelő nyelvével, ahová előzőleg a spermáját ürítette. A lány egyre hangosabban nyöszörgött, és egyre hevesebben szopta L. makkját, úgy látszott, hogy nem fáj a nyaka, és nagyon be van indulva, ami érthető is, hisz három hete nem találkoztak. Basszál szájba, lihegte, basszál, basszál meg, drága kis kurtafarkúm, megragadta a két övtartót oldalt, úgy rángatta L. csípőjét, hogy a fasz hosszan csúszkáljon a szájában, aztán meg L. tempóztatta a lány fejét a farkán a fülénél fogva. Sajnálta, hogy ekkora farka van, és a lány merev állapotban nem tudja beszopni az egészet. Kísérleteztek a Mélytorkú című film alapján azzal, hogy talán a lány nyelőcsöve befogadná L. farkának legalább az első harmadát, de ezek a kísérletek mind vad öklendezésbe fulladtak, egyszer még a káposztástészta maradványai is kibuktak a lány száján L. gyanútlan farkára, többé nem forszírozták a teljes faszbekapást, ha szóba került, cvekedli, mondták, és lemondóan legyintettek. Attól függetlenül, hogy nem tudta az egészet bekapni, a lány nagyon jól szopott, szenvedélyesen szeretett szopni, és nemcsak L. számos hazaérkezése torkollott azonnali leszopásba, de gyakorta előfordult, hogy L. arra ébredt az éjszaka közepén a legmélyebb álmából, hogy a lány ripsz-ropsz, már le is szopta. Másrészt a lány végbele elképesztően rugalmas volt, és már első szeretkezésük alkalmával nagy élvezettel fogadta magába tövig L. hatalmas, véreres farkát, és L. tudta, hogy ez nagy ajándék, mert a lányok jó része csak ímmel-ámmal bocsátja segglyukát a férfiak rendelkezésére, egyszerűen azért, mert fáj nekik a seggbebaszás – gyakorlással persze lehet a dolgon segíteni, és születhetnek mindenféle kompromisszumos megoldások, de L. kevés olyan nővel találkozott, aki a seggbekúrásnak nagy, őszinte és szenvedélyes híve lett volna. A barátnője viszont igenis az volt, akadálytalanul és nagy gyönyörök közepette tudott a végbelében elélvezni, azt állítva, hogy őneki ott is ugyanolyan érzékelő receptorok vannak, mint a pinájában, szóval neki végül is tök mindegy, és mivel szereti a változatosságot, a változatosság a szexben nagyon fontos!, gyakran kérte L-t, hogy ne a pinájában, hanem a segglyukában élvezzen el. A seggbe vagy pinába élvezések alkalmával csak amiatt szomorkodott kicsit, hogy nem érezheti L. mentolízű spermáját a nyelvén, bár az illatát ilyenkor is érezni vélte, és a panaszos hangok hatására L. előzékenyen és lovagiasan kinyalta a lány nyiladékából a gecit, és a lány szájába csorgatta. A lány azt állította, hogy mikor L. reggel megbassza, ő egész nap érzi ezt az ánizsos, illetve mentolos illatot, a pináját vagy a seggét sose mosta ki baszás után, az az övé, az ő szent tulajdona, nem fogja a kanálisba ereszteni, és az sem zavarta, hogy számtalanszor előfordult, hogy a munkahelyén vagy társaságban egyszer csak bő patakban folyni kezdett belőle L. ondója. Te, nézd, mutatta egyszer a barátnőjének, látod, így megbaszott engemet megint ez a L., mire a barátnője lehajolt, és lenyalta a combjáról a gecit, amitől ő olyan izgalomba jött, hogy újabb és újabb lökettel bocsájtotta ki magából a szerelemnedveket a barátnője legnagyobb habzsoló élvezetére, aki fölfedezte, hogy a sperma nem a lány pinájából ömlik, hanem a segglyukából, amitől még jobban beizgult, és akkor basztak egy parádésat a fürdőszobában, amíg L. bent a szobában a barátaival pókerezett. – L. észrevette, hogy valaki közeledik a gangon, de nem hagyta magát zavartatni, annyira közelinek érezte a pillanatot, mikor a lány forró, nedves, szerelmes szájába élvezhet. A gázóra-leolvasó volt, egy negyven körüli kövér nő, aki ahányszor leolvasta L. gázóráját, mindig megjegyzést tett L. sündörgő macskájára, hogy hú, de hullik a bestia szőre, vagy de lefogytál, kicsikém, nem kapsz enni vagy féreg rágja a beledet?, legutóbb pedig megvetően közölte L-el, hogy állat nem lakásba való. Egyik hóna alatt vaskos iratcsomót szorongatva becsengetett L. ajtaján, és abban a pillanatban az üvegezett ajtón keresztül L. tekintete a tekintetébe fúródott. A lány hangosan nyögve, hangos cuppogásokkal szopta L. hatalmas dákóját. A gázóraleolvasó-nőnek földbe gyökereztek a lábai, a szája lassan elnyílt, képtelen volt megmozdulni. L. úgy döntött, hogy ezúttal nincs kegyelem, izzó tekintetével a küszöbhöz szögezte áldozatát. Az iratcsomó lassan kicsúszott a nő karja alól, és a gangon landolt puffanva. Erre a hangra kapta fel a fejét Elekes úr, aki a konyhájában éppen vacsoráját fogyasztotta, és egy darabka fejhússal a szájában azt kellett látnia, hogy a gázóraleolvasó-nő sóbálvánnyá dermedve áll L. csukott bejárati ajtaja előtt, mintha becsípődött volna a gerince vagy valami hihetetlen látványban lenne része, papírjai szanaszét hevernek a földön, és valahogy olyan furcsán megdől derékból – ez a mondhatni artisztikus testtartás viszont szépen kihozta terebélyes, de szépen formált tomporának széles ívét. Elekes úr egy hatalmas nyeléssel a gyomrába továbbította a szájában csócsált falatot, és félálomban a konyhaablakhoz lépett. Mi lenne, ha itt a gangon, mindenki szeme láttára, nyílt színen, hátulról beakasztana a gázóraleolvasó-nőnek. Az ilyen típusú gondolatoknál ritkán fordul elő, hogy a gondolatot tett követi, ha mégis, akkor nem a tudatos megfontoltság, hanem valami félálomszerű révület jegyében – Elekes úr, úgy, ahogy volt, melegítőben kisétált a gangra, a gázóraleolvasó-nő mögé guggolt és felhajtotta kreppanyagból készült gigantikus szoknyalebenyét. A tömör és fehér oszlopcombok extra méretű, rózsaszín bugyogóban végződtek, és mivel a nő nem reagált se elutasítólag, se másképp Elekes úr matató kezeire, Elekes úr végképp felbátorodott és lehúzta a gázóraleolvasó-nő bugyogóját. Őrületes méretű valag szédítő képe tárult a szeme elé. Mivel a gázóraleolvasó-nő a furcsa kábulat hatására egyre inkább előredőlt, hogy az arca és a szája a rúzsát szétkenve az üveghez nyomódott, most már nemcsak a seggek óriási ikerdomborműve tárult Elekes úr elé, hanem középen, ahol az ívek találkoztak, a sűrű fekete bozont ölelésében a gázóraleolvasó-nő hatalmas, húsos szeméremajkai is kibújtak a napvilágra, és Elekes úr nem tudott nemet mondani arra a csillapíthatatlan és sürgető kísértésre, hogy révült orcáját a forró és nedves és cuppogó húsok közé szorítsa. A gázóraleolvasó-nő testének legmélyebb üregéből mély, lassú és ünnepélyes hörgés indult el hömpölyögve, mint egy távoli mennydörgés moraja, és ahogy egyre felgyorsulva szakadt ki belőle, a hang felerősödött, és megállíthatatlan, fülszaggató üvöltésbe csapott át. – L. ekkor ért a csúcsra, kivette farkát a lány szájából, rántott rajta még kettőt-hármat, aztán a gázóraleolvasó-nő arca felé irányította, mint egy aknavetőt, és közvetlen közelről nagy sugárban a bejárati ajtó ablakára matyizott. Bőségesen ömlött belőle a sperma, úgyhogy mire a végére ért, a gázóraleolvasó-nő arca eltűnt a trutyi mögött, csak a rúzs és spermaszínű árnyékból lehetett sejteni, hogy még mindig ott üvölt reszketve. – Ezt most miért csináltad, kérdezte a barátnője, aki nem vehette észre, hogy a társaság négyre szaporodott. L. azonnali megállást parancsolt képzeletének, mely a gázóraleolvasó-nő és Elekes úr képét eléje varázsolta, és immár azzal fenyegetett – és ennek a fenyegetésnek az első képei már meg is jelentek lelki szemei előtt –, szóval azzal fenyegetett, hogy L. úgy marad, azaz nem tud kiszabadulni elszabadult képzelete rángó hevederei közül, és örökre elveszti képességét a valóság és a képzelet tárgyai közötti eligazodásra. Megszabadult ugyan Elekes úr és a gázóraleolvasó-nő káprázatától, de egyáltalán nem volt biztos benne, hogy a maradék, tehát hogy itt áll rég nem látott előszobája közepén útimotyójával a kezében, farka kimered a sliccéből, barátnője pedig dühösen és számonkérően és könnyes szemmel áll előtte, nem volt róla százszázalékig meggyőződve, hogy ez az „igazi” valóság, mert lehetséges, hogy mindezt még a repülőn képzeli el félálomban vagy épp az íróasztalánál ül valamilyen másik időben, és pornónovellát ír a Kalligram című pozsonyi irodalmi periodika számára, ami viszont abból a szempontból lenne meglepő, hogy L. titkos írói ambícióiról legföljebb a barátnője tudott, így a szerkesztőségi felkérés is eléggé valószínűtlen, és pont akkora az esélye, mint azoknak a halovány, de egyre inkább kikristályosodó képeknek, hogy a bérház harmadik emeleti gangján és L. bejárati ajtajánál kialakuló szerelmi csoportozatnak, Elekes úr, gázóraleolvasó-nő, L., L. barátnője, e rituális és virtuális kvartettnek a mágikus hatására az utcán éppen elhajtó elnöki kocsiban egy közjogi méltóságon furcsa zavar lesz úrrá, átható pillantást lövell testőrsofőrjére, a kezét a sofőr sebváltón nyugvó, bozontos szőrzetű kezére ejti puhán, nem, L. egyáltalában nem akarta elképzelni, hogy az elnök hogyan szopja le a testőrét az elsötétített Mercedesben a Parlament felé, inkább tett még egy erőfeszítést, és visszatért az eredeti, a csupasz, szikár, kétszereplős előszobai jelenethez, ne haragudj, drágám, mondta a barátnőjének, és megsimogatta az arcát, ne haragudj, megvársz benn?, és útjára bocsátva a lányt, belépett a fürdőszobába, táskáját a mosógépre tette, vizelni próbált, ami ágaskodó farokkal nem volt könnyű, próbálta lefelé feszegetni, de nem engedelmeskedett, így hát a kádba vizelt, lemosta zuhannyal, arcot mosott, és besétált a szobába.