Kalligram / Archívum / 1998 / VII. évf. 1998. november–december / Szemfedél; Food-chain; Az utolsó szó jogán

Szemfedél; Food-chain; Az utolsó szó jogán

                           

Szemfedél

                     

te ócska földi porhüvely

       csonttartó zsák-idom

te még lityegsz-s kekeckedel

       rogyó pálcáidon?!

                 

te bábzsinóron rángatott

       csörgősatyak-tetem

ne járd pojácaságodat

       karó kereszteden! –

                       

de ócska földi porhüvely

       (ha egyszer nincs egyéb)

neked ez így idő s a hely:

       csak egyszer jár a lét

               

csak egyszer jár a jelenés

       te kérészéletű:

lityegni nem tudsz szebben és

       halódni te tetű?!

                   

koporsóforma éjszakád

       benyelni rádborul

ne! kapd el: kapca rongya rád

       halotti rongyodul

                   

                             

Food-chain

                 

eszik evő eszik eszi az evettet

maga evőjét más elevők eszik

– nincs tág tere itt a képzeletnek:

vagy mást belez vagy orvul belezik

              már bedarálódott minden elődig

             csak foga karma él csak amije rág

             előlegben – sarjaiglan elevődik

még mikroparazita de már benne él

a tudatig soha-soha nem jutott

de már más hemoglobinján csemegéi:

csak az él ami kardfog ami gyilok

             zabagyűrű! elemi erejű orkesztrális!

             – a hangszerelése oly mesteri

             hogy a halálhörgés-orkán se számos

             míg a Jóság benne üdvét kedvét leli

mindbazilikális márványpereméig

oltárképen oda zabagyűrű fel nem futott:

nem a „bűn” garasával fizettetik-mérik

e megválthatatlan kamatos-kamatot

             a hús bányáiban megülve él: zaba-vájár

             csillagtérben kalimpál szájhasbél zaba ürülék

             s hol maga étek s fogója is: megülve rájár

             dögleszti szürcsöli-szívja – nincs „elég”

megölője rajta marcangolva párzik

(– nyakában tigrisugrás: alvást szimulál –)

s a Teremtés Harmóniáin felsugárzik

a Szépség És Isteni Szeretet: a halál

             eszik evő eszik eszi az evettet

             maga evőjét más elevők eszik

             – nincs tág tere itt a képzeletnek:

             vagy mást belez vagy orvul belezik

                           

                         

Az utolsó szó jogán

             

C’est en hongrois qu’on devrait expirer

– ou alors renoncer à mourir.

Cioran: Histoire et Utopie

                   

ha a körülmények úgy alakulnak

             hogy jövő ilyenkorra nem ideát hanem

             ott messze alulnan leszek és odatúl

(mégis igaza lenne Cioran úrnak?

             „szépen halni csak úgy lehet – magyarul”)

                   

                  – ha a körülmények

                  úgy alakulnak

                         

kinek ilyenkor mi gondolata támad

             mit annak tart – pátrimóniumának – és

             jónak lát a magamfajta őspogány:

elsóhajtom utolsó szentenciámat

             az ágyon az unos-utolsó szó jogán

                   

                 – kinek ilyenkor

                 mi gondolata támad

                 

csak hogy mit lát a tűzözönbe lépő

             a közönyből ha hunyton visszanézhet:

             jelentéstétel lesz nem aranymondás

se barbár szerrel rímekbe-rakottas ékkő

             se szállóige se parvenü idézet

               

                 – csak hogy mit lát

                 a tűzözönbe lépő –