Kalligram / Archívum / 2001 / X. évf. 2001. július-augusztus – olvasó / napló / írás / Szaranpauli etűd; Saim története; Berkenyetor

Szaranpauli etűd; Saim története; Berkenyetor

Az Urálon is túlcseng Andrej Tarhanov dala

   

Akik a távoli Északon eltöltöttek legalább néhány napot, s a végtelennek tűnő tajgában éjszakáztak, egyhangúlag állítják: ott a csillagos égbolt közelebbinek tűnik, nagyobbak, ragyogóbbak, szinte tapinthatók a csillagok. A hold is kerekebb, fényesebb: kinyújtod kezed, s tenyeredre telepszik.

A hómezők fehérsége is sosem tapasztalt színárnyalat, s végtelenségük mellett eltörpül az ember. S meg is rettenhetne az óriási méretek láttán. Viszont valami megnyugtatja: ha ő nem viselkedik ellenség módjára, a hatalmas folyók, a távolba tűnő erdők, a vadak, halak, szárnyasok barátként tekintenek rá. Az északi népek ezen évszázados tapasztalata kifejezi mindazt, amit nálunk a környezet- és természetvédelmi törvények próbálnak évtizedek óta megfogalmazni.

A zord Északon, az Urál hegygerincétől keletre, ahol legközelebbi nyelvrokonaink – a hantik (osztjákok) és manysik (vogulok) – élnek, a természet sok hasonló titkot, csodát tartogat az őszinte érdeklődéssel közeledő idegen számára (is).

Andrej Tarhanov versei ezeket az északi jellegzetességeket is megéneklik. Élethűen, meggyőző erővel. A ma hatvannégy éves manysi költő kiemelkedő erénye a pontos, mikroszkopikus természetészlelés. Kiválóan ismeri szülőföldjét, természetvilágát. S az, ami a legtöbb ember számára rejtett marad, ő érzi-észleli, versbe önti. Neki köszönhetően mindennapi csodák elevenednek meg. Vele együtt elképzeljük, hogy milyen vakítóan aranyszínű a homok a Konda folyó partján. Megdermedünk, s eltelünk a látvánnyal: valóban tűzvörösen parázslik az erdő, amikor a berkenye érik, s szinte attól tartunk, hogy lángra lobban.

Andrej Tarhanov, aki egész életében hű maradt szülőföldjéhez, munkásságával, társadalmi tevékenységével a manysi nép sorskérdéseit is felvállalta. Kereste és keresi a pontosabb, igazabb válaszokat e kérdésekre. Lírája hozzájárult ahhoz, hogy rokonnépeink léteznek, bár sok problémával kell szembenézniük, jövőképük alakításán munkálkodhatnak.

A költő a Hanti-Manysi Autonóm Terület fővárosában, Hanti-Manszijszkban él. Eddig tizenhat verseskötete jelent meg, főleg tyjumenyi, szverdlovszki és moszkvai kiadók gondozásában.

Andrej Tarhanov a manysi irodalom egyik vezéregyénisége. Munkássága jelentős befolyással volt a vogul költészet fejlődésére. Tarhanov az Ugor-Jamal írószövetség elnöke, s az Oroszországi Írók Szervezete Végrehajtó Bizottságának titkára. Tagja a Budapesti központtal működő Finn-Ugor Írók Nemzetközi Társasága Elnökségének is.

Mázsár László