Kalligram / Archívum / 2003 / XII. évf. 2003. február / Fosztóképző

Fosztóképző

 

Ha

*

mondjuk ha

*

igen

*

ha ez itt így van  hát akkor

*

az is lehet, hogy tényleg így van amúgy ha nem hát nem illetve mit mondjak

*

szerintem így van illetve ez is lehetne sőt lehet, hogy csak így lehet miért ne  gondolhatnám azt, hogy  ez van  tényleg

*

én a halál Allen vagyok!

mert mi az, hogy csak úgy meghalnak emberek ? mi az, hogy valaki egyszer csak nincs ?

olyan, hogy valaki ne legyen csak azért mert meghal az ember kérdezi is erről az öccsét persze hogy ő sem válaszol néha meg nem értem, hogy mit mond (a halottakról jót vagy semmit) nem is lehet mondani mondom én minden erőmmel azon vagyok, hogy megértsem, hogy mit beszélnek még a szoba közepén állok ugye a két karom félig leeresztve a redőny és én is úgy járok ott fel s alá persze az óra is így jár ugye még (nincs felhúzva mint az apám) amúgy tíz órára járhat na de ezzel is megy az idő amíg (én ezt átgondolom most a múltból a jelenbe) persze (a múlt nincs is) így meg bár az ember átmegy a múlton ez nem is látszik amúgy szomszédba is átmegyek a múltkor ezzel a problémával birkózom

*

minden reggel van egy két gondolatom

az öcsémmel kapcsolatban ezt amúgy csak belül gondolom (most még nem fejtem ki) látszik sajnos kívülről is (olyan vagyok mint MÁS) mint az öcsém is ilyen nyilván ha gondolkozik ugyan olyan mint én hiszen nyilván, hogy (ugyanolyanok a halottak is mint az élők) persze másképp néznek ki gondolkozás közben én beszélek is amúgy érdekes, hogy az öcsém hangja pont olyan mint az enyém persze az is érdekes, hogy miután nincs meg már az öcsém ugye hogy marad meg a hangja tisztára olyan mint az én hangom az amit

*

gyakorlok minden reggel ez megy amúgy

a hangolás

                   célja, hogy rátaláljak a hangjára, hogy végre kijöjjön belőlem a tükör előtt sokszor már úgy érzem, hogy igen ez már ő nyilván, hogy az a fontos, hogy ő mondja el amit érez azt én nem tudnám úgy elmondani csak ő és ő is csak úgy tudja persze ha odaadom magam a hangom használja amúgy ez az nekem is használhat persze hogy egyesek kételkednek pedig igenis van ilyen, hogy a zember tovább adja amit hall belülről ez nem is olyan nagy odaadás hisz csak a hangom adom oda vagyok persze én is nagyon, hogy mi jön át rajta mondom gyerünk adjuk át amit hallok amit hallanak azt nem én mondom persze hogy Hamar rájön az ember, hogy (nem azonos azzal amit mond sőt azzal sem aki mondja az ember soha sem egészen önmaga) is tudja, hogy (nem azonos semmivel) nem jobb az a hang amit (kiad valaki engem is emiatt) mondom azt, hogy ez bizony nem Kisch dolog tőlem bizony nagy erőfeszítést kíván, hogy ennyit hangoljak gyakorolnom kell, hogy jól jöjjön ki belőlem az öcsém hangja néha beszorul amúgy is ha valami ki akar jönni csak nem tud vagy éppen nem jön ki jól emlékszem, hogy mit csinál ilyenkor az öregem ha szorulása van ugye sokszor mondja, hogy nyomjuk már ki ! meg, hogy segíts nyomni ! nyomok én amúgy is (furcsa ez a szöveg) persze az Öcsém szövege engem is megráz amikor arra kér, hogy nyomjam ki (neki is ajánlom ezt a szöveget) amúgy én úgy nyomom ki persze hogy előtte hangolok mindig és mindenhol úgy tűnik mintha én lennék az öcsém helyében emiatt nem nyugtalankodnék miután én adom a hangját amúgy adok én már az öcsémnek máskor is ámde ilyen jól még nem jön le a hangja olyan tényleg akár az enyém már már azt gondolom néha, hogy ez az én hangom pedig sokkal unalmasabb ha magamból indulok ki gondolná, hogy ez vagyok (én és a Kisch öcsém) az aki helyettem beszél

   

a zember

                   persze mond mindent de olyan jókat sohase mondanék mint ő sokkal jobb nálam csak az a fontos, hogy úgy szólaljon meg mintha tényleg ő mondaná szegény már nem él de hát ameddig én vagyok addig ő is van egy olyan érzésem is, hogy én is olyan vagyok mint ő félig Barna félig Fekete filmen van meg na ezért is győzködöm magam, hogy színesebben adjam elő persze hogy kell ő is hozzá fogok tehát minden reggel gyakorolom magam, hogy olyan legyen amilyen igazán igyekeznem kell, hogy úgy szóljon, hogy egyáltalán úgy jöjjön elő a gondolataival, „mint" (Reagan) szegény nagyon boldogtalan, hogy nem jön ki neki a lépés vagyis, hogy nem jön ki az anyámból illetve nem úgy jön ki ahogy kellene mit mondjak az öcsémnek az a véleménye, hogy (itt nem érdemes élni) pedig élnek itt annyian kibírják ezt nem lehet tagadni viszont az is igaz, hogy ő halott „már" (Reagan) tudjuk, hogy (tele a levegő halottakkal) persze hogy én is úgy jövök megyek látszólag, hogy nem veszem észre nem hatnak állítólag de én megérzem Hamar, hogy halottak vesznek körül minden felöl minket védenek még a kapuban is előreengednek persze hogy ahhoz, hogy ezt tudjuk (az embernek egy kicsit meg kell halnia) pláne ahhoz, hogy észrevegyék, hogy nincsen ott ahol kellene lennie egy olyan felismerésnek is mint az enyém itt az, hogy (halottak nélkül nem lenne itt semmi) nem úgy van ahogy mi gondoljuk azt vegyük csak figyelembe, hogy a halottak legalább két helyen ott vannak a fejemben ott van a temető képe is ezt erősíti

*

a hullám

                 elmélet is kimondja, hogy az, hogy én most élő vagyok az nem zárja ki, hogy amúgy halott legyek ugye rám is szállnak sőt beköpnek ketten is bekapják a legyet a környezetemben de én nem leszek beteg na nem is azért jövök be a korházba Feketén hoznak be a végén amúgy is megVilághosodom és Barnán távozom mert bent a fényt Hamar felfogom a halál gondolatát is vagyis azt, hogy (a legtöbben meghalnak) ugyebár csak az a kérdés, hogy (azok akik nincsenek hol vannak?) pláne, hogy annyi haláleset történik mostanában én csak annyit mondok a halottakról szólva, hogy

ne vigyék túlzásba Őket (!)

sem kell félteni persze hisz egy halottnak egy haláleset olyan mint nekem a tárgyeset ugye én is sokat beszélgetek a halottakkal a tárgyakkal ők sokkal türelmesebbek ugye kivárják a soruk előbb én beszélek aztán ők hallgatnak persze az, hogy (a halottak itt vannak közöttünk) is van látható különbség ugye olyan is van aki már most hirdeti amit kell

az örömhír

             az amúgy, hogy itt vagyok én meg még MÁS is (itt van az is akit nem ismertek még) mindig látom az örömkönnyet a szemükben amikor kiderül, hogy mivel foglakozom mostanában mindenki ezzel foglalkozik (boldog boldogtalan)boldog lesz amikor megtudja, hogy én milyen boldog vagyok, hogy kimondhatom, hogy kimondom sőt kikiáltom a köztársaságot is érdekli nyilván, hogy MÁSok itt ma már az emberek MÁSok a szokások MÁS itt (az Életh élni akar) az ember ezért is foglakozik a halottakkal azért is (boldogok a lelki Szegények)is mert hallgatnak rám a korházban is meghat az a figyelem ami felém irányul amúgy nem hiába emlegetik az anyámat is megemlítem példaként elmondhatom, hogy mennyire tetszik nekik az is, hogy

*

sokan olyan lelkesek, hogy hallanak a Rádióban is hallom, hogy miket mondanak a Házban nagy az érdeklődés is megnő velem szembe ha jön a

nanenáné

                     is mindjárt mondja a magáét sőt integet már az ablakból is lehallatszik, hogy miket mond rám nézve hízelgő, hogy dicsér sőt azt kiabálja nekem, hogy majd olvassak fel neki is a Rádió a mindene kint van az ablakban amúgy mélyen érző és persze szívesen hallgatna meg személyesen is zavar a hangja egy ideig hallom még a belső szobában is (van bennem egy belső hang)közvetíti, hogy ki mit mond a hangomról amúgy megoszlanak a vélemények a házban a nanenáné meg a Lapos lányok szeretnek engem persze hogy sokan rádióznak is pláne ha megy egy

közvetítés

                     nagyon menő a Rádióban nincs MÁS dolgom mint kedvesen beszélni és MÁRIS mindenki azt kiabálja a házban mint a Baba is annak idején, hogy ez jó ez jó ez jó

*

igen

                 ez legyen itt a

                                            bevezetés

(Ugye az ember szeretné könnyedén bevezetni) a nőknek is (ez az érdekes az irodalomban)a lényeget megfogni ugye ez az ami megfogja a Babát is amúgy engem is érdekel nagyon a nők lényege ugye a Baba is arra kényszerít, hogy fogdossam a könyvem velem van persze őt se kell félteni ugye ezért is félt tőle az anyám figyelmeztet is, hogy vigyázzak mert lehet, hogy (ő is csak meg akar fogni) mint a nők egyike másika vissza is fog abban, hogy csak úgy belemenjek egy kapcsolatba (mindig fontos nekem, hogy egy nő mit mond)mit olvas ugye mit szövegel amíg befelé megyünk mondjuk mit nyom nekem egykét érzékszervem nagyon érzékeny már akkor is amikor először megölelem aztán (mindjárt kibontakozik a cselekmény) ár kint az előszobában amikor beljebb megyek ugye mindjárt azt mondja a legtöbb nő, hogy ne! ne! vigyázzak vele ezt még nem csinálják így soha nem jó ha már az elején azt mondják, hogy (jaj de nagy vagy) ilyenkor figyeljünk mindenre van megoldás pláne, hogy a zember úgy is erre vágyik pláne egy kisember szeretne nagy

lenni vagy nem lenni

ez itt a kérdés meg az, hogy meddig menjünk el és, hogy mikor sikerül bedugni (az ujjam mondjuk itt van ebben a könyvben is az a jó ha van egy két jó lap benne még ha ez nem is látszik de ott van az ember keze szabad) mozdulatot tenne befelé kedves a Baba bár először megüt ahogy letestelem de aztán ő is megfog engem mind a tíz ujjával tart vissza attól, hogy ezt a részt kihúzzam azt mondja, hogy ne ezt még ne húzzad ki pedig többször is érintem a témát az ujjammal vigyázok mert eleinte még nem engedi azt mondja nem lehet de aztán beadja a derekát sőt feljebb is látom, hogy nem szívbajos szerintem csak teszi ott magát az előtérben

*

a lényeg

                            a könyvben van gondolom ha odatenném az ujját ő is érezné érzem ha egy nőnek nincs szíve eleinte nem hagyja, hogy oda tegyem a fülem a szívéhez nem fér kétség, hogy érez valamit ugye ő is ezt mondja miközben nyomom neki, hogy ez nyomja (a szívem lassan nyitott könyv lesz) amikor beleteszem az ujjam még hozzá se ér mikor már azt mondja vigyázzak rá meg arra kér, hogy ne menjek el túl (gyorsan elszáll idő az olvasással) én legalábbis úgy érzem, pláne, hogy azt mondja a végén, hogy ne értsem félre ért engem ez úgy meghat, hogy ennyire nem tud megszólalni hírtelen csak annyit nyög, hogy (legyen jó fiú!) mondja, hogy van aki képtelen a beleérzésre de én úgy beleérzek sőt annyira benne vagyok mindenben, hogy még ő is mélyen csodálkozik milyen jó, hogy így

besüt a nap a mondatok közé

vezetem a kezét is megfogom a lelkét sőt még annál is tovább biztatnak azok az apró rángások a tenyerében olyan biztató ez a könyv

mondja is, hogy a legszívesebben mindjárt belemerülne a lapok közé néz engem is meg lep amikor egyszer csak magához rántja a könyvet aztán meg engem

elkezd tegezni Te Te Te Te ez a szép irodalom amúgy nem MÁS mint

*

Az örömszerzés

                  a legjobb szerintem (nincs szebb mint örömöt szerezni) az írással amúgy én már szerzek mindenfélét zenét zenélő órákat adok satöbbi de az

írás a legjobb persze (adni a legnagyobb öröm), hogy veszik a lapot önök is olvassák el ezt a gondolatot

az írásról

               csak azt mondhatom, hogy öröm így gondolkozni vagyis ilyen örömmel írni amúgy

*

ajánlom

ezt azoknak akik nem tudnak olvasni

amúgy (a sorok közt is van egy egy sor) ami néha fontosabb mint az, hogy olvasnak ugye hogyan is értessem meg önökkel, hogy (ezt előbb kell érteni aztán kell olvasni) mondom hogyha olvasnak mégis hát ezt úgy olvassák, hogy közben észre se veszik, hogy olvasnak a gondolataimba belehal a legtöbb ember ha beleolvas a sorok közzé hajtja a fejét ugye hajtja magát a lapokat ugye maga

(a lapozás

                    fontosabb is mint az olvasás) hiszen csak bizonyos pillanatokban szabad olvasni bizonyos mozdulatok kíséretében mondjuk, hogy hajlongunk (közben mindig lesz egy kis keserűség) persze az röhögni való ahogy olvasnak ma az emberek még mindig nem tudják, hogy (minden olvasás fordítás is) ugye aki ír az előbb angolra fordítson energiát én persze szeretném a Világh javára fordítani mindezt csak azért mondom mert amikor én olvasok általában belealszanak a szövegbe persze a szöveg is elváltozik ettől néha kimarad egy (szó ami szó) én is kimaradok az iskolából persze az olvasásból is csak az derülhet ki, hogy MÁS is ír ilyet sőt több könyv is hasonlít ehhez Csakhogy ez egy kicsit MÁSról szól ugye nemcsak rólam olvasnak sokan még azt sem értik, hogy (minek olvasni) az ilyennek akár az is elég

Magyar ázat

                   Hogy esetleg egy megérti vagy megsejti, hogy mi van a sorok közt lesz olyan is persze hogy felfedezi, hogy nincs ott semmi nem lehet jobb minthogy odaír az ember jól odagondol már ha ember csak azoknak ír akik emberek és nem akarnak semmit se olvasni ezt se kell ugye (úgy sem olvasnak ma már) sokan csak belenéznek egy könyvbe és kész megjegyzem (ezt a részt most én sem olvasom el sőt kérem, hogy mások se olvassák el!), hogy mit írok erről azt hiszem (helyesen csak az gondolkozik aki nem olvas másokat csak magát) értse meg az ember először persze hogy

az olvasó

                  azt hiszi, hogy tudja, hogy mit olvas na ha én olvasok csak úgy benézek előbb a lapok közzé dugom az ujjam nagyon érzékeny vagyok amúgy is szeretem érezni amit fogok na azért is szeretem a nőket fogdosni a régi könyveket amúgy a halott írókat is szívesen olvasom tényleg

*

(tele a levegő halottakkal) persze hogy én is úgy jövök megyek látszólag, hogy nem veszem észre nem hatnak de én megérzem hamar meglátom, hogy ki él

ki tompa az öregem ..már" (Reagan) is látó

                         és BIZONY sok olyat lát amit más nem persze az üvegszeme is nagyíthat de ekkorát azt hiszem nem láthat senki mint az öregem persze hogy Hamar fent a plafonon ha ideges engem nem érdekelne ha nem fájna MÁS Baja jár az eszembe se jutna (a halottak élővé tétele az érettségin amúgy téma lehetne) ezen gondolkozni persze az egészet fejben gondolják át a halottak is tudják, hogy egy egészséges ember úgy gondol halálra, hogy közben (érzi a szívét) persze az aki tudja, hogy hol van a szíve nem viszi rá, hogy halottnak nézze a másikat vagy éppen levegőnek ebben nagy szerepe van amúgy

a szívtelenség

                     inkább az élőkre jellemző ugye, hogy engem is azért bánt ennél az Országhnál is, hogy soha sem tudom, hogy dobog e értem én, hogy mit mondanak (a halottak nem tudnak nem tudni) ugye ezt mondja az öregem is, hogy látja fölülről is, hogy húzom a belem a nyálam valamiféle

anyag csere

                     az ilyen írás ami itt most kijön belőlem valami fehér pedig én Feketén írok sokáig ezt csak kevesen tudják, hogy nem én vagyok az aki ezt írja amúgy az öcsém is visszamondja az öregem is amikor visszajön jobban mondva amikor visszahozzák az Élethbe vagyok éppen szerelmes belém fészkeli magát a gondolat, hogy (a halottak visszajárnak) persze hogy van aki nem de azt meg hívni kell az öregemnek is meg van a száma na az egy

Világhszám

                    amikor hívom a halála után is visszajár nekem valamennyi belőle is Tlanulhatunk szerintem írás olvasás SzámTlan a lényeg számtalan jelét adják nekünk csak belélegezni kell a levegőt ellepik ezek a szellemi számok is olyanok, hogy táncolni lehet rájuk gondol az ember és MÁRIS járni kezd a lába az ember nem is figyel rá és megy a szám ugye megy az ember az utcán magától értetődően néznek le engem is izgat, hogy nyilván, hogy tüzes szemekkel néz rám az öregem is, hogy nehogy félre lépjek a halála után sőt azóta is kapcsolatban vagyok vele kapcsolatban elmondhatom, hogy (egy halottnak mindig hiányzik az arca) pláne ha sokáig nem néznek rá MÁSok ezt nem látják jól ahogy ezt az öregem is mondja egyszer ott állok előtte és persze levegőnek nézem őt ez nem izgatja azt mondja, hogy olvas a gondolataimban jár kell fel s alá és persze helyettem mondja ha valami nem jó jön a javítás kijavít sokszor szerinte nem azt mondom amit akarok ugye és ez vagy az esetleg félre is érthető mert nem tudhat ő sem mindent mondok hátha a lényeg is (benne van a levegőben) ez a gondolat amúgy új szerintem (a halottak is érzik ha foglalkoznak velük) is az van mit velünk, hogy szeretjük ha szeretnek az emberek (a halottakkal foglalkozni kell) amúgy velem is sokat foglalkoznak a lapok ugye lelkesek nagyon

*

lelkes az Esti is friss

az Ibolya

                      is nagyon oda van amúgy én is lelkes vagyok nagyon amikor először jön ugye ő is olyan boldogan olvassa nekem, hogy mit ír rólam mi jut az eszébe sincs elhinni azt amit elmondok persze hogy megrázza őt is amire gondolok miközben az illatáról beszélek ugye rázza is az öklét már amelyik meg van az egyik keze Csonka ugye balkézzel ír a jobb hiányzik neki nekem nem, hisz a nélkül is (bomba nő) amúgy a bomba viszi el az ép kezét nyújtja nekem ugye azt amivel ír valaki már erről én is többször írok az újságnak, hogy jöjjenek ki nézzenek meg mondom őszintén meglep az Ibolya ugye olyan rózsaszín és (szőke amúgy vagy másfél mázsa) de olyan kedvesen néz rám kérdez sőt mindjárt mond is valamit rólam és a sugárzásomról sokan tudnak mivel többször is sugároznak egy két interjút többen is kérnek ugye de úgy mint ő senki sem kérdez olyanokat válaszolok amilyet szeretne kikérdezni na de én is kikérdezem azt mondja, hogy az Estinél van most a Kornél is akit ismerek ugye miatta hagyok ki egy részt ebből a beszélgetésből, hogy nehogy azt higgyék, hogy onnan veszem annak idején már felvesz egy pár szót szólok az öcsém érdekében is amúgy ő „már elég" (Reagan) földalatti műsorokban szerepel még a beszélgetésünkben egy két

fehér folt

                     a művészetekben jártas amúgy neki is van egy két foltja persze csak alulról látszik egy kicsit Lilla az Ibolya nagyon figyel rám van írva mit gondolok a virágokról mesélek neki egy álmomról ugye arról, hogy (van egy álmom egy nagy Országh) és az, hogy a jövőben nem lesz már olyan, hogy lábbal tiporják a földet a virágokat persze az Ibolyát is megérinti ez és ő is elmondja, hogy az írók közül kiket ismer ugye (kik azok akik már alulról szagolják) mit mondjak egy kicsit (Stix szaga van) persze hogy fogalmam sincs, hogy ő mit érez de én az biztos, hogy (szagot fogok) ahogy bejön érzem, hogy (az Illatos útnál lakhat) persze akárhol is lehet, hogy mindenhol átmegy (az Ibolya illata fantasztikus) már lépcsőházban is leszaladok előre elmondom, hogy úgy nézek fel rá ez hat hét lépcsőt jelenthet később eszembe jut az is amit az öregem mond nekem a halála előtt, hogy (ne félj nem sokára itt alulról szagolja az Ibolyát mindenki) csak az ibolyán túli sugárzásról

                   beszél nekem meg az illatáról van egy két gondolatom ugye arról, hogy (ami lent van az fent is lehet)nyilván, hogy alulnézetben ő is MÁS ahogy mindenki MÁS alulról még ha erről több nézet is van az ahogy én az Ibolyát megnézem fentről is ugyanaz persze ami lent lehet szinte elképzelhetetlen, hogy milyen ez az illat ahogy ott állok ebben az illatban majdnem lefekszem vele is közlöm ezt, hogy alulról (még szebb a jövő)amúgy ő is olyan szép mint egy virág hát igen akkor a legszebbek a virágok (ha hervadnak a nők)is furcsa illatot árasztanak ha lelkesek

*

a rendőrségen is úgy ragyog némelyiknek az arca úgy fénylik a szeme ha meglát összecsókol engem a lehelete bánt a legtöbbnek szaga van pláne ha túl közel hajol hozzám képest jól (vannak akik ölelgetnek is egy idő után) aztán fuldoklok egy kicsit se mindegy, hogy mennyi ideig nem veszek levegőt ingyen adják ugye ez a rendőröket is elszomorítja, hogy mennyire szeretik a zemberek a pénzt ugye ez is sok pénzébe kerül az anyámnak valaki azt súgja, hogy így már nincs semmi baj sőt a legtöbb hunyorog sőt rázza fejét csóválja nyilván a farkát nem csóválhatja ugye van ott egy drága ember ahogy az anyám is mondja, hogy némelyik (olyan drága pofa) legalábbis az anyámnak (a legtöbb nyomozó meleg szívű ember) ugye szívesen verne de ha nem hát nem hisz ez

a szívesség

                      számára (szent nekem)is úgy tűnik, hogy (a szív az nagyon

fontos)mert ha az nincs ha kicsi mint az Árpádnál az elviszi az embert még a rendőrség is tud rendes lenni persze hogy (pénz kérdése az egész)idő alatt süt a nap na megizzadunk ilyenkor szinte áll a levegő az idő jó, hogy akármit írhatnék ugye úgy bólogat az egyik nyomozó nem is néz rám sőt a szemembe ásít

*

aha

                  mondja majdnem, hogy simogat sőt többször is arra kér, hogy mondjam meg ha valami nem jó ha valami nem tetszik ha jobb lenne ha ő diktálná, hogy mit írjak azt ő úgy is jobban tudja persze azt is, hogy szeretem ha segítenek (de ez már sok nekem is)feltűnik, hogy milyen hülyék ezek jó egy kicsit én is hülyítem őket nem zavarja semmi sőt mondhatok bármit írhatok is hisz (be vagyok fizetve)azt mondják, hogy ők is jól járnak persze én is csodálkozom amikor azt mondja az egyik, hogy írjak amit akarok ők meg hallgatnak na szép kis kihallgatás az ilyen hát

a jóság

                 mindig átjön az egyik nyomozó is a szomszéd szobából ugye ez a kedvesebbik tényleg nagyon kedves ahogy azt mondja nekem, hogy hidd el tudjuk, hogy (Te jó fiú vagy) az anyád is ezt mondja ugye én is ezt mondom mindenkinek na szóval miért is ne beszélnénk őszintén mi (férfiak egymás közt) ha már itt vagyunk szóval mint a barátok összefogódzva sétálunk az ablak előtt nagyon jól nézünk Miki mondja azt is, hogy ő Miki a barátainak is elmondhatom, hogy mennyire jó ember tényleg róla csak jót mondhatok ugye nem is lehet MÁSt sokan mondják nekem (ha jót akarok legyek jó) gyerek jó (de hogyan lehetnék jó ha már az vagyok ugye) mi mást akarnék pláne, hogy olyan jó (hozzám se ér) vagy ha igen finoman beszél mindig azt mondja, hogy az lesz a legjobb ha beszél ugye jókat mond meg még Jókait is említi aki ugyanúgy író mint én persze mindent mondok olyanokat is, hogy csak csodálkoznak, hogy milyen jó vagyok egy ilyen kihallgatáskor persze hogy az ember igyekszik jól beszélni amúgy

*

Ha

*

Ír az ember jókat de én bizony Idáig nem írok ilyen jót persze hogy ez mire lesz jó mire lesz elég na jó majd jól megnézik nekem „már" (Reagan) is (van olyan aki ha meglát vagyis ha meglátja elhúzza száját) elhúz engem a Vé Nusi is mert állítólag nem vagyok elég jó pedig nekem úgy megy

*

az írás

                  mintha könyvből olvasnám úgy jön elő szinte folyik belőlem még a nyálam is kicsordul egy könnycsepp is hehe ahogy leírom szerintem egyre jobb sőt (egyre jobb vagyok) sőt nem csak szerintem pedig nekem nincs is gépem na de kézzel is megy ugye (én kézzel csinálom a legszívesebben) az apámén csinálnám amúgy engem is másképp csinálnak már villanygépet is szeretem de az (mindig rázós marad valamit jót írni) nem is könnyű ugye ezért is írok mindent (azt is amit a szívem diktál a becsületem) amúgy Idáig diktálnak nekem akkor megy a legjobban ha megmondják, hogy mit kell írni Idáig nem tudom, hogy ez itt időre megy persze hogy (kevés időm van az egészre) kellene csinálni csinálom csakhogy itt (túl nagy a Tét) én is kiMLM és ettől MÁRIS boldog vagyok ugye az öcsémet is így emelik ki ugye az anyámból nemcsak engem segít itt mindenki Idáig is de most már ő is jön ugye kérdezi, hogy hogy állok és súgja, hogy (nyugalom van idő van mit írni van itt egy vessző vagy nincs?) nem is tudom, hogy most ezt megkérdezzem vagy mégsem fontos nekem tetszik ez nő ahogy megfordul vagyis (fordítva angolból is kéne ide egy idézet helye itt van) ámde kikeresni most már nincs időm ugye

ITT MAJD KIHAGYOK EGY SORT

(ez egy jó ötlet) szerintem egy sor új dolog úgy sincs leírva soha hisz gyorsabb a gondolat mint a kéz szívesen nyúlna utána de ez itt nem azért van nálam ez a kézírás ez

a kézimunka

                sokkal élvezetesebb mint géppel is csinálom persze fél kézzel is megy nekem csak ez gond ugye, hogy ennyire szeretek írni sőt, hogy Idáig csak az írásért vagyok oda vannak már értem „már" (Reagan) is előfordul hogy egyesek nyugtalankodnak az írás miatt néha olyan

*

írógörcs

                    jön rám, hogy majd meg őrülök pedig nyilván, hogy ezt csak az írószerszám helytelen tartása okozza (nekem nagy szerszámom van) amikor helytelenül tartom mint kiderül, hogy helytelenül tartanak engem is írónak gondolnak amúgy (az írónak a ceruzája a legfontosabb) pláne ha a hegye ilyen

Tündérhegy

                         Szerintem a legjobb az íráshoz amúgy én ezt itt (Varázshegynek is nevezem) sőt kitörésnek is az ilyen írást a zember nagy erővel írja hát lehet, hogy kitörik a tündér hegye se nagy hegy mégis úgy (törik érte az emberek magukat sem kímélik) nem kímélnek engem sem érdekelne ez a hajtás mármint, hogy így siettetnek még a Tündérhegyen is alig van időm írni ezt mondom is az orvosoknak különösen az egyiknek kell mondanom, hogy még tíz perc van tízig és, hogy nyilván, hogy (tíz perc az nagy idő Elemér) de ennek olya Hamar elmegy a kedve sőt türelme sincs kivárni míg leírom őt ez nem érdekli bár nem mutatja ugye tudom, hogy tízre kell zárni akarna ugye jön megy (amúgy nem sokra megy velem) nagyon kedves ahogy (rágja körmét a száját elhúzza) ugye

Bocs

                     de ezt még le írom mert ha nem hát elfelejtem és akkor oda van az egész amit tudok amit gondolok az (írva van) amúgy (ezek mondatok tovább tartanak mint maga a zember) egy mondat néha nehezen születik bár (könnyen hal el a szépségben) a zember ilyen ilyenkor az órámon látom, hogy mindjárt tíz van akkor már csak tíz perc hiányzik nekem a nyugalom amúgy én is szeretném abbahagyni de mi lesz ha abbahagyom na abba hagynak, hogy írjak még tíz percet írok még tíz mondatot aztán lefekszem akárkivel megeshet ez, hogy ír amúgy

*

Azt már az írószövetségbe is megírom.

hogy

(a gondolat mindig a papíron születik meg) mondom őszintén, hogy ezt a papírt az anyám szerzi nekem „nem" (Reagan) van amúgy a családban egy zeneszerző is a Farkas Ferenc zenét szerez nekünk a legrosszabb időkben is tudjuk, hogy mi lesz éreznek ugye érzik, hogy (én az biztos, hogy író leszek) na és tessék az (vagyok aki vagyok) én már rosszabbul is sőt amúgy (ajándék ez a nap) gondolom az is jó nekem, hogy írhatok, hogy süt a Nap, hogy süt az anyám nekem pogácsát kell csinálnom néha a papírból is ha az anyámra gondolok én arra is, hogy mennyire hasonlítok egy íróra amúgy ez a szoba is hasonlít egy másik szobára és (az egyik anya olyan, mit a másik ugye) furcsa, hogy miért hasonlítanak így a dolgok az emberek egymásra is hatnak sok helyütt hasonlót gondolnak sőt hasonlót írnak is az emberek

az Írásról

                 is csak azért írok ugye, hogy megértsem, hogy miért csinálom ugye miért írom ezt itt amúgy már a tollam írja nyilván, hogy előveszem néha olyan szépen ír ez egy

Tündérhegy

                 tényleg itt lehet írni na én meg le is írom a követeléseimet (tizenkét pontban) tízkor kezdek hozzá ugye egy kicsit késésbe vagyok bár van idő azt mondják írjak nyugodtan persze hogy igyekszem nyugodtan szépen csendbe veszem a levegőt ám az valahogy száraz ugye a torkom kiszárad a nyelvem sem forog úgy „mint" (Reagan) is furcsán hat rám, hogy a redőny csíkjai olyanok, mint a reflektorok szinte megVilághítják nekem most azt is, hogy (miért kell nekem írni) miért éppen én írom ezt ha esetleg megkérdezi valaki, hogy miről is írok ugye jó lenne tudni tudom ugyan de még nem mondom persze hogy elmondhatatlan az is, hogy mit érzek tényleg ez még engem is érdekelhetne

MÁSt is írhatnék esetleg ezt a sort még leírom (tiszta sor) ez a legfontosabb leírni, hogy önök nagyon rendesek, hogy így olvasnak a sorok között

*

van

a lényeg

                 az, hogy önök is úgy olvassanak ahogy én amúgy mióta ezt írom sokkal tisztább a kép az apámról sőt az apám képe is Világhosabb miután (letörlöm azt a kicsi ketchupot) a szeméből is érzem ugye a nézéséből is, hogy mit érez ugye ez az utolsó képe az apámnak úgy jön elő nekem a legtöbbször úgy hívom elő, hogy telefonálok neki persze akit felhívok nyilván, hogy nem tudja hogy az apám neve nem az „mint" (Reagan) is hallgat erről sokat tudnék mesélni, hogy milyen érzés ez

a képtelenség,

                   hogy (van is meg nincs is apja az embernek) vagyis hogy nem hallgat minden névre lehet (hallgatni Arany) óh Jánosom mondja mindig

az anyám a professzornak aki szintén sokat beszél vagy inkább (beszélni akar a fejemmel) van baj szerinte ő is az apám azt mondja hogy az apám után ő az aki a legjobban szeretne szeretni szeret az anyám is kiborul attól, hogy nem hagyom szó nélkül tűri egy ideig ugyan, hogy elmondom neki, hogy tudom, hogy az első férje egy Kisch Pali na azt is elviszik a németek szeretik az ilyen Kisch Palikat na attól is van egy kis fia a Kisch Laci aki a féltestvérem lehet, hogy meg van még szerintem őt is elhagyja vagy elveteti magát az apámmal kapcsolatba kerül amibe kerül ebbe a családban ugye egyszer csinál csak jót engem nem érdekel, hogy miért küld el Katonának is megmondom sőt az orvosomnak is, hogy (Paphok és Katonák után most majd az orvosok jönnek) értem én, hogy mi a gond ugye, hogy (az apám szintén zenész) na tudják, hogy mit jelent ez eredetileg karmester egy sor lemezt csinál na én is csinálok ezt azt elviszek ide oda vannak értem én sőt fel is vesznek később egy két helyre még úgy is, hogy nem megyek el azóta tudom, hogy (el kell menni minél többet) tud az ember erről annál jobb hallgatni persze hogy az apám is hallgat „annak idején" (Reagan) is sőt ő az aki felhívja a figyelmem a hallgatásra amúgy egy ilyen

*

a felhívás

                    engem is foglalkoztat sőt én még azt zajt is felveszem ami zavaró a telefonban, hogy fogalmam sincs, hogy mi az a recsegés ami előjön a telefonból

ha gondolok és Máris jelentkezik az apám persze hogy összeköttetésben van velem már azzal is, hogy ott lóg a képe hirtelen könnyezni kezd és legördül egy kicsi ketchup tényleg ahogy ezt már mondom egyre jobban érzem hogy értem, hogy ért, hogy valahogy tisztább a kép rólam is azt hiszem

*

a halottak a képen megszépülnek

sőt úgy állnak néha a képeken mintha élnének mit mondjak én nem tudok úgy állni ahogy ők itt állnak ugye (úgy áll a helyezet), hogy nyilván nem is a halál a fontos hanem (a jogállás az), hogy mindenki meghallhat odaátról is átállhat ide amúgy itt is állhatna ez ugye ezt mutatom ki ugye első sorba

a kimutatás

                   akkor veszélyes ha az ablakon át mutatunk ki egy képet ha én elő veszem hát (hamar zsebre teszem a halottakat) nem kell félteni amúgy jól áll nekik ott (a képen a haláluk nem is látszik) amúgy én is képes vagyok akár többször is kiállni az ablakba vagy ha kell a tükörbe álldogálni akár órákig is elnézem, hogy hogy feszít engem valami belülről megjegyzem kívülről is jól látni annak akinek van szeme megállapíthatja a szememről is látni ahogy elkerekedik a szemem Barna az öregem szeme is amúgy azért is hordom magammal hisz (más szemével másképp lát az ember) sőt a halottak is nyilván másképp látnak engem mostanában ez érdekel ugye én ezért is mutatok meg itt ott egy egy fényképet az Öregemről, hogy hogy néz ki vakon is mutatós amúgy tényleg jól mutat annak idején a legtöbb halott másképp mutat mint az élők ugye mozognak míg (a halottak soha nem mozdulnak be) ugye úgy ahogy én bemozdulok egy képre ha egy halott jó képű az biztos, hogy hat rám megjegyzem (a halottak akkor mutatnak a legjobban amikor már nem élnek)a változtatással ugye átalakulhat egy kép sőt (pofákat is vághat az ember míg él)de azután már csak az van ami ott van a képen

*

(na ezért is)

*

Képtelenség

                    az amivel vádolnak, hogy én úgy mond már nem változom meg soha sem leszek MÁS a helyzet amúgy mint (mindig minden elváltozik) és senki sem marad soha ugyanott és mégis ugyanaz történik velem is, hogy újra és újra ugyanazt mondják nekem meg feltűnik, hogy az egyik régi fényképemen is az elváltozik az arcom vagyis megjelenik egy fintor amúgy egy könyvem is megjelenik és azt is megfigyelem, hogy másképp néznek rám most felülről amúgy én is MÁSképp nézek ki mint alulról vagy szemből ugye MÁS vagyok elől vagy a háttérben amúgy minden kép (magáért beszél)rólam is tudható, hogy lemaradok a legtöbb képről alig tudok sőt olyan is van, hogy csak félig látszom az egyik képmezőn éppen a Vérmezőn vagyunk az anyámmal

persze ezek még csak(a születésem előtti képek) mint *

mondom a nőnek akivel nézzük a képeket ő mutogatja előbb aztán én is mutatok egy kettőt ugye nem csoda, hogy némelyiken nem is látszik semmi pláne nem az. hogy ott vagyok

pedig ha (a zembeR ahhoz tartja magát amit róla elképzelnek) akkor akár (a képet nem is kell nézni ahhoz, hogy az ember ne lásson semmit)nem tudnak rólam sokan azt mondják ugye (hogyha az ember el akar tűnni nem kell más minthogy olyan legyen mint a többiek)és már észre se lehet venni, hogy mi van rajta lehet, hogy az ember abból ismeri meg magát, hogy hogyan néz ki a fényképen na ezért is mutatja olyannak magát miután amúgy is (van egy képe mindenkinek a másikról)na azt

nézi úgyis MÁSt lát mint amit én látok mondjuk egy állóképet mutat a nő meg leültet (képzeletben az ember MAS mint a valóságban) én azt látom ugye azt mutatom mindenhol amilyen vagyok ugye ő meg azt hiszi, hogy engem lát és magát nem veszi tekintetbe, hogy honnan néz, hogy (mennyire nem lát ki magából)

*

senki nem néz mást csak egy képet elővesz na én is előveszek egy másikat aztán így sorba mert mindig lehet újra sorolni ugye, hogy mit hova na sorba veszem többször is (leesik nekem a tantusz)na fölveszi nekem filmre sőt amúgy is az a jó. hogy lehajol ugye jól látszik a lába ahogy felrakja berakom a többi közzé (alig fér az ember a saját bőrében)is van nyilván egy két pattanása sőt lehet, hogy épp ez

a pattanás

                      az ami kipattan a székéből alig látok valamit miközben emelek keverek s egyet választok meg van ez kártyázva szerintem mindenütt ilyeneket látni az orvosokon is hogy unják ezeket a képeket amiket én látok nem látják bár ugye adottak a képek ámde van ez

az adottság

                      bennem, hogy így látok mindent MÁSképp látnak ők is tudják amúgy, hogy jól kiismerem magam mindenütt ez megy ugye a képeket sorba kell állítani állítom, hogy nem könnyű hisz melyik az első melyik a második is lehet első egy szőke nő aztán jön a vörös, aki ugyan kilóg a sorból ám amúgy is két sor van az első

azélők sora

                     ugye én is ott állok amúgy az élők sorában beteszem az ujjam ez a jobb sor mondom neki, hogy nálunk mindig is így keressük a képeket az igazságot ugye amikor visszaül (hozzám közel érzem), hogy egy kicsit Keserű marad végig nem tudja mit mondjon mivel vigasztaljon ugye, hogy nem tudom mi melyik, hogy hová (rakjuk össze a képeket!)persze hogy nekem átfolyik az egyik kép a MÁSikba ér oly közel van, hogy már már

jelkép

                     ez is jól mutat mondom neki is érdekes, hogy egyik se hasonlít rám jobban mint MÁSra pláne, hogy MÁS lesz a sorrend én is MÁS vagyok „mint" (Reagan) mást látok átlátható, hogy van változás nélkülem is elváltozik minden miközben én mindig is (olyan szeretnék lenni mint MÁS) is MÁS persze én is változom sokat ugye ezért is kérdezem annyiszor, hogy vajon már az vagyok e akit látnak vagy még mindig az akit még nem

*

amúgy

*

a köpeny

                       kissé rövid ugye nagyon kilóg a lába alóla másképp nézne ki de hát így is elképzelhető szerintem a doktornő nem visel semmit nem fogad el tőlem telhetően pedig kedves vagyok pláne ha olyat mondok ami neki is furcsa lehet, hogy nincs semmi a köpeny alatt persze hogy könnyebben tud mozogni ugye izeg mozog a lába keresztbe teszi veszi magát a lábát nézem mit mondjak szerintem (nagy lábon él néha az ember)minden elképzelhetőt megtesz, hogy belássa, hogy úgy van ahogy elképzeli persze MÁS formába is elképzelhető amúgy nagy képzelő erő kell hozzá is gondolom magam amikor fölém hajol és arra kér, hogy figyeljek egy pontra szegezve a tekintetem felpillant rám ő is felnéz amúgy azt is észreveszem, hogy jó neki ez

*

a belátás

                    tényleg nagyon jó szándékú az egész nő valahogy kellemes a neve is nagyon tetszik nekem az, hogy Ilona csupa ivel ellel mondom is neki, hogy kérdezzen kedvesen Keserű ez a doktornő mint ahogy már említem soha nem mosolyogna vagy ha igen is nem is mosoly az ott a száj sarkában van egy cigaretta ugye azt mondja, hogy (tízet szív naponta MÁS)és MÁS persze hogy doktor Farkas is nyílván szívatja ugye a zember a legszívesebben erről kérdezne ugye ő is kérdez sőt feláll erre már én is el vagyok keseredve sőt fel is jön bennem

a keserűség

                  érhető, hogy később meg is vizsgálnak ezzel kapcsolatban én is kérdezem őt is érdekli, hogy mennyi nézet van erről is benézek neki is kellemes de azért azt suttogja, hogy jaj ne csináljon ilyet nem szabadna még a végén bejön valaki és az hiszi ugye olyanokat képzel (magában nagy dolgokat látok)mondom neki na szóval elképzelem magamat is benne persze lehet, hogy ő is elképzel engem vagy kigondol valamit segít ez nekem is amúgy a látvány még keserű de már nem annyira ugye előbb már van egy Kisch mosoly aztán

egy

mosolyszünet

                 ugye míg elképzelem magam a helyébe mit tennék mit csinálnék ugye doktor Farkas is nyilván ezt csinálja mindenki gondol erre amúgy (halálra is idegesíti)az embert bizony az ilyen gondolat

*

(néha fájdalmasan jön meg)a bizonyosság is, hogy mi van ugye ezt se sokan tudják vagyis eltagadják vagy éppen, hogy azt hiszik, hogy mi nem tudjuk na én tudom, hogy mindenkin meglátszik rajta is, hogy hat rá amit mondok amit gondolok nyilván ő is arra gondol gondolom hogy, úgy gondolja hogy nem lenne szabad rá gondolni a halálra se gondol a zember néha persze nem tud MÁSra alig figyel rám ez a Keserű nő magára a gondolatra amúgy (tekintettel van rám is)figyel persze az ajtóra is persze hogy csukva a szeme alatt van (az a Fekete folt)hehe lehet, hogy én nyomom a lelkét de a testét doktor Farkas nyomja be az ajtót és pont akkor lép be amikor (megjön neki persze fájdalmasan)persze hogy látszik, hogy Keserű, hogy ilyet kap mint doktor Farkas rám se néz de én amúgy is (lesütöm a szemem)ugye (ha az ember Farkasszemet néz nem bírja sokáig) megjegyzem én sem bírom nagyon ezt a Farkast igaz nem emelgetem hát mit mondjak nem könnyű vele sőt tőle én már mint gyerek reszketek ha üvölt mit tagadjam (a szívem a torkomban dobog)

*

még csak tapogatódzunk

                     mondja Keserűen a nő ami igaz de persze (magyar ázatnak) ez is kevés csend van ugye amíg kiviszi a nőt még szép, hogy hallom hogy mit mond ugye miket nem beszél össze vissza annyit hallok, hogy ott sir nekem megy kicsit csendesen a falon át is hallatszik a Farkas

üvöltés

                   hisz én is csendes vagyok amúgy (Európa is csendes) ugye (nem üvölt együtt a Farkasokkal)az a baj, hogy úgy üvöltenek ugye ahogy ő is én is hallom persze hallja az ember ha a falon túlra fülel, hogy doktor Farkas mit csinál vele van a nappaliban is hallani a vicsorgást meg ahogy azt mondja a nő, hogy több már nem fér bele meg, hogy (a Baja is megjön) pedig ezt nem is várja legalábbis nem gondol rá pedig időről időre jön arról nem is beszélve, hogy ezen kívül is mennyi a baj van itt ott repedezik a fal a Farkas üvöltésétől gondolom úgy beszél vele mint egy állat hehe igaz, hogy az is állati, hogy csinálja ezt vele állva a szomszédban is ez megy ugye át hallom falon át is elképzelem persze hogy ez is beleillik a képbe gondolom legalábbis beleillesztem ahogy ott áll és izgul talán valami a torkát is kaparja szerintem amúgy is sok kaparása van a két melle között is látszik amikor vissza jön úgy tesz a nő mintha nem lenne semmi se izgatná így feltételezem, hogy az van amit gondolok amit gondolnak az emberek mindig az van amúgy az ilyenbe aztán belehalnak (belehal félig) legalábbis úgy tűnik

*

mintha

*

az embereknek úgy látszik nem lenne jobb dolga minthogy meghaljanak

ilyeneket mondok magamban ezen röhögök a temetőben én sokszor (ezért is gyakoroljuk az anyámmal a sírást), hogy aztán ha kell tudjak sírni is tanulni kell mert bizony (Gyakorlat teszi a mestert) szeretném itt idézni aki azt mondja, hogy igen (az ember sírni szeretne mindig) de ha nem tud hát CSAK röhög persze hogy mindent gyakorolni kell ehhez egy temetés is jaj de sokat gyakorolunk mi az anyámmal megnézünk sok filmet gyászzenét is hallgatunk csöndben szól a zene nálunk az apám halála után is többen felvonulnak hozzánk illetve

a Szent sir

                 előtt úgy sír mindenki Talán: „ez azért lehet" mert (az apámnak kétszer van vége) után aztán mindenki elmegy végül csak az öregem marad velem na de (ma már ő is forog a sírjában) hehe most ennyit

a Fekete humorról

                  ugye ahogy mondani szokás én is Fekete vagyok „persze" (Reagan) a Feketéknek kevesebb joguk van röhögni Amerikában is lehet, hogy csak ezért van kint az öregem másodszor, hogy egy jót röhögjön azon, hogy (az apámat újratemetik) hehe az apám kétszer hallgatja végig ugyanazt mondják állítólag az az igazság, hogy először nem mondanak semmit a jóságáról keveset tudni való, hogy a zember ember első sorban aztán persze olyan amilyen nyilván, hogy lehetne jobb is a világh is hozzá teszem azt, hogy (az azért nem rendes dolog), hogy az apámat ráteszik a Fekete nagyira én tényleg mérges vagyok mert szinte hallom, hogy nyög „már" (Reagan) is vannak ilyen temetések után ő meg nyilván, hogy fél mondani ugye megállja, hogy ne szóljon csakhogy nyögdécsel persze hogy ez hallatszik még akkor is amikor már (a búfelejtőben) vagyunk (egy Pali ír erről egy verset) persze hogy többször is felolvassa na nekem meg röhöghetnékem támad az anyám is kér, hogy ne röhögjek ugye a temetésről jövet menet (egész úton hazafelé) képzem magam vagyok a komolyság persze csak hazáig tart ott aztán a sok sír láttán olyan röhöghetnékem lesz aki megszól de én akkor már nem bírom tovább visszatartani vissza is tartanak

*

a korházban is megvizsgálnak már a röhögésem miatt ugye megnézik nálam azt is. hogy miért röhögök úgy, hogy közben, látszik a fogam (amúgy a keserűség is ott van a röhögésem alatt) belenéznek a szívembe sőt a számba is találnak ezt azt kihúznak egy fogat állítólag nem

fog

                    hiányozni illetve az egyik orvos csak annyit mond, hogy (sokan röhögnek rajtam) ez nem látszik pedig én is röhögök magamon sőt ahogy én magamat ismerem ezt a röhögést egy ideig nem hagyom abba beleegyeznek, hogy röhögjek csak csendesen persze a hasamat fogom a múltkor is pláne, hogy arra a bizonyos (hasbeszélőre gondolok)ott. amúgy már szinte lyukat beszélnek a hasamba ahelyett, hogy azon volnának hogy kivegyék, hogy mit mondok ugye úgy kell visszacsempésznem a röhögést magamban azt gondolom, hogy úri Sten mi lesz velem ha csak ennyi marad (bennem mindig több van mint amennyit kivesznek belőlem) úgy jön

a hülyeség,

                 az, hogy alig marad belül valamennyi pedig kell ugye ezért is kérem őket is, hogy egy kis hülyeséget hagyjanak bennem marad egy kis nevethetnék amúgy (jut is marad is)

*

szerintem

*

kell, hogy maradjon még akkor is ha egy kicsit átadok nekik a vágyaimból annyi marad, hogy röhögök ugye de az biztos, hogy (kiveszik a röhögésemből a keserűséget) és az ami még bennem van az kevés pedig én mindig legjobbat akarom nyújtani jó egy kicsit nyújtom a beszélgetést ugye de azt akarom mondani mondom is, hogy (röhögjünk amíg lehet), hogy az orvosok soha sem adják fel pláne ha azt hiszik, hogy kiszedhetnek még valamit belőlem jön a szó amúgy

a kivételekről

                   megint rám jön a nevethetnék is de persze hogy itt nem lehet nevetni úgy látszik, hogy csak ők nevethetnek na ezért is mondom nekik, hogy (magatokon nevettek) nem rajtam ugyan röhögni lehet, hogy mégiscsak van (egy kis keserűség persze a siker kulcsa) ugye ha az ember el is veszti az ártatlanságát mindig jön egy átlagember aki visszahozza ugye (összehasonlítja magát velem aztán pláne nem lehet tréfálni) azzal, hogy csak úgy röhögünk bele a vak Világhba persze itt jegyzem meg

*

a Világh

is itt van igen a fejemben pláne

a Világh vége után

persze hogy másképp gondolok rá hallom a hangját ugye másképp beszél belülről úgy érzem, hogy megint kibeszéli magát karomból az arcát csókolnám és egyszer csak kiderül, hogy nem az ő arca MÁSé sőt egészen MÁS és valahogy nem mond semmit amivel elárulná, hogy tudja, hogy mi lesz velem, hogy majd mit gondolok róla híresztelik, hogy ha belegondol a fejembe tudja amit tudok sőt szinte helyettem tudja az I. Sten tudja hogy honnan, hogy hogyan gondolkozunk, hogy hogyan (gondolkoznak helyettünk) persze hogy úgy teszünk mintha ezen gondolkoznánk szerintem ő gondolkozik helyettem is ezen próbálgatja, hogy vajon mire emlékszem nagyon jókedvem van persze ki gondolná, hogy így kihallatszik belőlem a hangom így átmegy a falon is áthallható amit gondolok amúgy is erős

*

az áthallás

                   vagyis átbeszélés a szomszédba is ismerős lehet ez az hang az én hangom többször átmegy a falon van egy Fekete lyuk és azon át társalgok a túlVilághgal is persze hogy a szomszéd ma már nem is válaszol amúgy a szellemVilágh

                     is csendes (csendesek a hajnalok)mondjuk úgy, hogy csak féloldalasak ezek a beszélgetések ugye hiába beszélünk egy oldalt a halottakkal az a baj ami a Világhgal, hogy (hiába mondom neki a magamét)ugye csend van vagy én válaszolok egyet mondhatok, hogy ez azért jó is egy halottban hisz nem beszél vissza vagy legfeljebb visszamondja azt amit már mond az ember ugye azt ismétli egyre, hogy el ne felejtse aztán mégiscsak elfelejti lassan az ember, hogy mit is mond az előbb amikor hagyja elmenni elmegyek én is amúgy (így lehet elhagyni valakit)ez meglep sőt esetleg egy két kijelentésem túlzásnak is tűnik de úgy igaz, ahogy mondom (úgy éljek én), hogy (kapcsolatba vagyok a Világhgal azóta is) és nincs ebben semmi csodálatos persze hogy itt van, hogy megjelenik nekem mindez ugyanabban a percben vagyis abban az órában ugye az apám órájában vagyok ugye egy idő óta az enyém nem jár a falióra sem üti az egészet csak a felet amúgy ez zenélő óra hiszen az egész család zenél ami ma már elég ritka hogy zenét halljanak a szomszédok bele is halnak

*

Az átmenet

                     érzékelhető gondolkozás közben is pláne ha átmegyek a szomszédba mindig érdeklődnek arról, hogy mire gondolok itt jó lenne most arra is gondolni, hogy mi van akkor ha az ember ott van két gondolat között (a köztes pillanatban)lep meg az anyám is a szobámba keres (persze hogy nem vagyok ott soha ahol szeretnék lenni)kell valahol egy olyan gondolatnak ami felejthetetlen csak tudjam, hogy hol keressen amúgy (jól lehet keresni gondolatokkal) csak az a gond, hogy senki se tudja, hogy hol van a gondolat amikor épp gondolódik (nekem sem sikerül kigondolnom magam a szobámból)ki kell mennie az anyámnak ez persze nem esik jól mert persze hogy ott maradna ahol én vagyok minden csendes amúgy is vigyáznom kell, hogy az anyám nehogy meghallja azt amire gondolok ámbár úgyis tudja sajnos hamar észreveszik rajtam ha gondolkozom ugye látszik az emberen én ezt ugyan nem látom de nyilván ők is gondolkoznak ezen gondolkozik az ember állandóan teszi veszi magát hátha rátalál egy olyan gondolatra ami lényeges ugye éppen ezen jár az eszem sajnos hangosan aztán kihallgatják amúgy engem is többször kihallgatnak ez ügyben hallatom is a hangom, de gondolataimat sajnos nem lehet leállítani ha az egyiknek vége jön a másik és se vége se hossza (a gondolkozásnak semmi se drága)anyám persze hogy ki akar gyógyítani (a gondolkozásból nem lehet átmenni a nem gondolkozásba)még akkor se ha átvisznek a szomszéd szobába van MÁRIS a gondolatom amúgy ezt kapja meg egy orvos is mit mondjak ilyen

a gondolatátvitel

                      na de ez sem segít rajta a gondolatok átmennek bizonyos változásokon is érzékelhető amúgy már az átmenet közben is

*

(nálunk a belső szoba keveredik a külsővel)főleg a levegő szempontjából furcsa, hogy engem mindenhonnan kizárnak ugye kizárt, hogy ez a lábszag miatt van úgy, hogy átmegyek ugye (az apám cipőjében járok) az ő szagában lehet valami ami izgatja (az anyámat nem kell félteni) talál úgy is okot, hogy miért ez az én szobám ugye hiába mondom, hogy ez egy kis lyuk nekem erre nyilván, hogy azt mondja majd, hogy ugyan már a legtöbb ember erre vágyik

*

ugye

*

és persze hogy itt most olyan lyukakra gondolahol meghúzza magát meg esetleg MÁSt is izgathatna egy lyuk de nem akkora mint (az enyém az áthallás)ugye amit hallok az mindig egy nyögés előbb aztán egy kiáltás valaki benyögi, hogy mindjárt elmegyek ugye ha benézek a lyukon vörös haj vörös hej (ezt húzza ki mondja a kiadóm)ugye azt szeretné ha nem lenne gond a rendőrségen meg azt mondják, hogy épp erről

a Fekete lyukról

                   beszéljek arról is, hogy mit látok ugye és bezárnak ugye rám zárják az ajtót és már már ott tartok, hogy (kiugróm ahogy az Országh is)rosszkor persze hogy nem fedeznek fel engem is bánt az a lyuk a falban amúgy jól mutatna

*

Ha

*

meghagynák egyszerűen egy lyuknak amúgy ezt én úgy nevezem hogy (az anyám lyuka)sokkal nagyobb mint az enyém az az álom is ugye, hogy egyszer még saját szobám lesz de nem a középső szoba sőt az öregemé sem a konyha mellett sokat állok sarokban sajnos engem sokszor állítanak oda megy vissza a vádaskodás, hogy én viszem be

a Sartret

                     állítólag nekik kellene kivinni engem is meglep hogy itt aSartretily nagyra tartják na engemet is kiemel az apám állítólag magasra tart a fénybe úgy mutat körbe ez igen erről hallgatnak sokáig most persze már ő is hallgat arról, hogy nincs gyerekszobám ugye az öregemé is kilátástalan amúgy olyan, hogy nincs is ablaka sőt később bedeszkázzák az ágyát is ugye úgy sem lát így legalább nem jön be a meleg nyáron erre hivatkoznak főleg az anyám bezzeg kitárja a magáét mondja mindenki csodálkozik, hogy én nem én csak

Nézem a falat egy idő óta le nem megy torkomom is érzem a szorítást amúgy sokan szorítanak nekem, hogy végre

(színről színre is lássam), hogy mi van a fal mögött apró nyögések vannak repedések is amúgy (azok tévednek akik azt hiszik, hogy a falon túl nincs semmi) keresni valóm úgy látszik, hogy zavarja őket, hogy vakok erre az öregem is vak megjegyzem (a legtöbb ember nem látja amit lát) az anyám is kiabál velem amúgy az orvossal is közli, hogy nem vagyok normális egy idő óta nem nézek MÁSt csak a falat látja és nem lát engem közben csak azt kérdi egyre, hogy csak tudnám, hogy mit néz rajta mond már meg a doktor úrnak, hogy mit látsz ezen vitatkozik velem de hát miért nem csinálsz már valamit kérdezi az orvos is persze csak néz ugye nézi, hogy nézem a falat és ugye ő sem nem érti, hogy mit nézek ugye ez egy fajta gondolkozás mondom nyilván, hogy zavarja őket sem féltem ugye összenéznek sőt össze visszanéznek ugye a hátam mögött azt gondolják, hogy én ezt gondolom, hogy rendbe van legyen így el lehet nézni nekik is könnyebb ha fordítva vagyok angolul ez nem is tudom, hogy hogy hangzik ugye az anyám hangja meg csak könyörög nekem egyre csak azt mondja, hogy de drágám

kicsi kém

                   a doktor úr olyan kedves veled, hogy idejön miért nem válaszolsz hát nem látod, hogy mi lesz így csak falnak (mész meg lejön a falról) kapargatom amúgy

van kaparása

                az anyámnak is, hogy hol azt most nem mondom el már az

apám miatt se

*

Az öregem (néha nagyon kényelmetlen helyzetbe hoz) engem azzal, hogy mond nekem mindent sőt úgy csikorgatja a fogát mintha az övé volna a lakás is recseg ropog ha elmegy a villamos kattan egyet az ajtó és nyikorog ha benyomja nekem jön mindjárt ugye rajtam keresi a botját a múltját a jövőt is megkérdezi, hogy (ki az mi az vagy úgy?) se tudna rájönni, hogy most hol van hol vagyok kérdezi hol vagy kisfiam gyorsan gyere vigyél ki Amerikába ugye ő így hívja a WC-ét amúgy is mindig engem

hív pozitív

                   is lehetne a gondolkozása engem nem is zavarna ha hagyna engem is gondolkozni úgy sem tud már egy ideje tényleg hülyébb legalább tíz százalékkal „mint" (Reagan) bár akkor még nincs is leszázalékolva várja ugye, hogy mondjam meg neki, hogy mit csinálok, hogy mi van vele, hogy mi van az írással ugye szeretné hallani a történetet is, hogy hogy van tovább tovább mondja, hogy mondjam tovább és persze hogy leginkább magáról szeretne hallani tudni még többet is tudok mint ő sőt olyanokat mondok neki amit ő már nem is tudhat sőt ami már meg se történhet csak itt a papíron van nyoma ahogy

nyom

                    a botja a szaga elviselhetetlen ahogy bejön betölti a szobát leírom őt is izgatja az amit már elfelejt ugye tudatosan olvasok fel neki hülyeségeket is, hogy vajon észre veszi e, hogy ki van nálam amúgy a belső szobának fele melegebb ugye Világhosabb is nyilvánvaló, hogy miért jön befele nyílik az ajtó ugye és hiába zárom be a szobájába nem tudom kizárni, hogy ki ne jöjjön rajta

a hülyeség

                      ugye úgy tud kinézni, hogy nagyon szégyellem ha benéz nekem a kezem a papíron van amikor máson is rajta tartom a szemem a szemét akkor még nem veszik ki akkor még rosszabbul lát az ember ha át akar nézni ha át akar menni Budára

*

amúgy

halottakban utazom az utóbbi időben

kétszer is leszállítanak a villamosról itt most csak annyit, hogy nem kell engem biztatni leszállok én magamtól is DE AZ FÁJ. HOGY mikor alászállok ugye alávaló dolgokat mondanak sőt alávaló dolgokkal vádolnak

(vádolom magam én is) mondhatnék ilyeneket mondok is amúgy itt jönnek a gondok amikor lelépek amikor már lent vagyok vidéken is arra gondolok, hogy (ami lent van az van fent is) mint mondják

a leszállás

                     körül nincs minden rendben pedig eleinte úgy tűnik, hogy sima leszállás lesz illetve (egy sima egy fordított) módon jönnék lefelé

a hegyről

                    is gondolkozom persze hogy az is közben jut eszembe, hogy az ember ilyenkor gondolhat bizony mindenre így arra is, hogy majd felszáll egy másik villamosra esetleg a felszállókra vagy bizonyos mondatokra amit mondani szeretne szóval fogalmam sincs, hogy mire gondol MÁS ugyanis a zember csak a saját gondolatát jegyzi meg egy felszálló is megzavar főleg egy gondolata AMI arról szól, hogy hogy lehet ilyen lassan leszállni leszállítanak amúgy már többször is (lent vagyok) egy másodperc alatt még ha fent ez nem is úgy látszik, hogy nekik is tetszik ez a gondolat, hogy leszállás közben eszembe sincs gondolkozni ám valahogy jönnek (a gondolatok zavarnak is)

az Allen állók

                   úgy állnak a lépcsőn, hogy nem tudok lelépni amúgy azt mondja valaki, hogy (aki itt lelépsz hagyj fel a reménnyel, hogy majd Te fent is lehetsz meg lent is) megszólal valaki ugye azt kérdezi, hogy hogy lehet ilyen hülyévé válni válnak nálunk az anyám kiváló példa erre mondják azt ugye, hogy majd elválik a gyakorlatban tehát leszállok vagyis lefelé igyekszem arra gondolni, hogy vajon sikerül e lemennem de csak a lépcsőig jutok vagyis ott tartok, hogy az ember amikor leszáll képzeletben könnyebb mint a valóságban senki sem tudja, hogy mi marad fent utána majd ezt is jegyezzük fel tehetően lesz

még egy két feljegyezni való, hogy mindig MÁS van mint amire gondol az ember még utoljára azt azért megjegyzem, hogy (vannak követőim) ugye van egy két Pali sőt közöttük van olyan

Titkos Pali

                     is sőt olyan aki nem is tudja CSAK sejti, hogy mit

követ el

(ugye erről most nem beszélhetek többet) hisz az egész annyira titkos, hogy csak én tudom, hogy felfigyelnek rám általában nagy az érdeklődés irányomba (figyelnek is sőt követnek többen)

Egy sejt

                  hogy úgy mondjam oly kicsi hogy észre se veszik (sokan nem is sejtik hogy követnek) ugye nem is tudják, hogy mit is tudnak rólam sem derül ki semmi amúgy sok ember nem is tudja, hogy mit vagy kit

követ

               csak jön utánam egy két Pali még olyan is aki nem is tudja, hogy ki vagyok ettől még nyugtalanabb ugye én sem tudok úgy elmenni előtte, hogy ne nézne rám nem jellemző,

*

hogy

*

csak

*

annyit mondom, hogy (az effajta nézést tlanítani kellene) (egy kis kiképzés jó lenne a Paliknak) mert ez e nélkül úgy látszik, hogy nem megy pláne, hogy sokszor nem tudnak követni ugye a tizedik kerületben nagyon megdöbbennek amikor odalépek az egyikhez és megmondom hogy (tudok mindenről) tudom, hogy az egyik (Kőbányai) (Világhos?) kérdezem tőle telhetően figyel amikor azt is megemlítem, hogy pontosan tudom, hogy tízszer igazoltatnak ebben a kerületben üldöz

a balszerencse

                   pedig (a szerencseszámom a tízes) ha ezt játszom meg a lottón nyerek annak idején a Rádióban is felvesznek egy két számot na ez is közte van nekem ez a szám sokat jelent bár fogalmam sincs, hogy ez mennyire lesz elég jól beszélek nekik erről ugyan semmit sem mond a Rádió pedig bemondja, hogy keresnek amúgy többször is sugározzák az egyik számomat akkoriban minden esetben felveszik az adataimat is elmondom, hogy rólam tudja mindenki, hogy a tízes a számom az egyik adón furcsa de tízszer megy ez szám tánc szám ugye akkor még ilyeneket írok ki Angliába is felfedeznek már az utcán kérdezik, hogy mit csinálok ugye fogalmam sincs, hogy ehhez a Paliknak mi köze amúgy lehet, hogy az egyik nem is Pali de a másik az az persze hogy őt is kedvelem a hülyeségét mutatja, hogy ő még a nevét sem tudja vagy esetleg megváltoztatja egy ilyen

Pali

                     olyan mint a többi hehe (én mindenesetre Palira veszem) pláne, hogy nem is sejti, hogy ki ő nem sejt semmit még arról se, hogy mi ez a név a nevük csak akkor tudják meg mikor (én így nevezem őket) na ezt nevezem én benevezésnek az a lényege, hogy mindegy, hogy ki ki csak neve legyen a szakmában ezt így csináljuk ugye az igazi névről persze nem szabad senkinek se tudni való, hogy én is más néven szerepelek bizonyos versenyeken mondok egy nevet mondjuk, hogy valaki megjegyzi és az ember meg van fogva maga a név egy jó fogás lehet, hogy ezért is adok én egyet egyet mondhatunk ugye ezzel kapcsolatban manapság már oda jutunk, hogy (néha jó ha van mit fogni) a Babánál is ez jön be vallom az engem nem

zavar

                ha egy ajtóra mondjuk MÁS van kiírva nyilván, hogy MÁSt írnak MÁSt mondanak az emberek akkor is ha nem akarnak mutatkozni a bemutatkozáskor amúgy se hallani ki mit mond én mindig mormogok valamit nyilván ért az aki hallja én ugyan nem hallom sohase, hogy MÁS mit mond

*

én bizony kimondom vagyis bele kiáltom a Tavaszba, hogy

boldog

                  vagyok, hogy számítnak rám szólnak persze hogy ne ugráljak annyit mondok, hogy öröm ködök szállnak a szememre csak rám kell nézni, hogy lássák, hogy mit érzek ettől a boldogságtól el áll a szavam ugye olyan gyors lesz a szívverésem szinte hallatszik amikor azt mondják, hogy megbíznak (bennem lehet bízni) ez olyan jó érzés, hogy éppen nekem szólnak ugye tegnap pont erre gondolok sőt én is akarok már szólni jelentkezni csak nem tudom, hogy hogyan szóljak amúgy (én már jelentkezem egy két helyre) építkezésre is gondolok ugye arra, hogy (ezek a beépítések lázba hozzák az embert) na de ez nem izomláz ugye mint amit az ember a mozgástól kap számításaim szerint kapok én már úgy is annyit a fejemre vigyázni kell muszáj mozogni ugye míg mozog az ember nem hal meg butaságokat mondok örömömben én mindent elmondok amit tudok, hogy eddig nem vesznek fel sehova pedig beküldök ezt azt mondhatom, hogy van olyan hely ahol legalább tíz számot meghallgatnak amúgy egy sor helyen megfordulok ugye mint tudják „már" (Reagan) számokat írok a Királlyal, nem tudom hogy ismerik e a Királyt hehe (na őt nem kell kirakni a napra) még egy napra se tud megnyugodni pláne, hogy most már Amerikában van egykét számom nem azért mondom de az egyik nagyon menő az is ami itt van

a kettes

                  is megteszem többször kijön az anyám a konyhából is ha meghallja na neki is a zene a mindene zongorázik táncol mint tudják „már" (Reagan) is azt mondja nekem valaki, hogy ez az én számom nyilván való, hogy Kisch szám de az én számon ilyen még nem jön ki gondolná, hogy ráadásul a kettes vonalán lakom majd

*

a megváltásról

beszélnek sokan nem is értenek meg a villmosban míg

(én mindenkit igyekszem megérteni) mit mondjak néha ez reménytelen ugye hisz (sokszor önmagam sem értem, hogy mit miért teszek) csak teszem a dolgom igyekszem a megfelelő lépést megtenni a villamosban is megteszek mindent, hogy a jóindulatot visszaszerezzem és itt nem is a szerzés a fontos, hogy az ember képes vagy zenész vagy, hogy egyáltalán tudja e, hogy mi van készülőben nyilván, hogy fel kell készülni arra is ami jön ugye egy villamos tele van gondolatokkal (a zembeR is igyekszik fel készülni a legrosszabbra) nem is gondolok, hogy jön

egy Allen őr

                    és azért sír majd nekem, hogy így nem tud hazamenni és bizony megváltás neki, hogy itt lehet velem akkor kezdődik a baj amikor a jegyeket kéri na elmondom neki, hogy milyen jegyeket szerzek eddig az iskolában én vagyok a legjobb főleg azok között akik ugyanúgy kettest szereznek mint én tudomásul veszem, hogy eddig a megváltás nem sikerül megértetni vele, hogy milyen lenne az ha jegyre adná nekem a megváltást hiszem én is ez az egyetlen mű ami igazán nagy dolog amúgy az előadásra is gondolok sőt azt is megemlítem, hogy mi egyszer már találkozunk a kettesben van valami vonzó számomra az is érdekes, hogy éppen (a jobbján ülök) mondom, hogy lebilincsel a mosolya a mosoly az ami minket összeköt sőt minket már többé nem lehet elválasztani attól, hogy süt a nap és persze ő is (önbizalmat sugárzik) ott a kettesben ülünk eleinte nem veszem észre, hogy úgy elváltozik az arca jó az enyém is amikor meglátom, hogy jön velem szemben persze megismer megölel megfog megfogja a kezem fogja szorongatja és nem is tudja elereszteni magát nem tudja kinyögni de nyög nagyon és a szavaiban ott van sőt ott van az arcára írva az amit én olvasok le róla lejön, hogy csodálkozik, hogy tudom, hogy mire gondol sőt egy órán keresztül olvasom le az arcáról szólva itt csak azt szeretném kifejezni, hogy mennyire sajnálom, hogy ilyen kifejezéstelen arccal ül ott ugye így az ember hiába magyarázza, hogy mi van ebben a kettesben olyan rokonszenves, ahogy így beszélgetünk illetve ő hallgat inkább ordít néha én is arra gondolok, hogy „lehet, hogy" (Talán) én is ilyen kiismerhetetlen vagyok fölülről kicsi de alulról nagy sőt nem is emberi mekkora szomorúság van rajta na szóval majdnem kizokog az ablakon és nekem fogalmam sincs arról, hogy mit érez mit gondol nem fogalmazza meg igaz, hogy (ma már a fogalmakban is nyilván, hogy ítéletek rejlenek) így benne is ott van már az ami bennem is felbukkan

az utolsó ítélet

                     árnya rávetül az ablaküvegre gondolok a hidakra a számban a szememben ott van még a Duna is persze

folyt. köv.

mondom neki, hogy majd még találkozunk és leszállok sajnos ilyen rövid a búcsú mert csenget a kettes, hogy indul a híd alól amúgy kicsengetnek mindig mire beérek az iskolába is