Egy örökkévaló pillanat

*Horvát Ottó Újvidéken született 1967-ben. Verseskötetei szerbül jelennek meg. Egy ideje Magyarországon él.

Itt őt látjuk,

az ágyon fekszik,

anyaszülten.

Még nem hasonlít magára,

miután világra jött.

Ezek itt az édesapa és az édesanya, még szerelmesek,

kis téglafalnak dőlve

néznek az objektívbe.

Messze alattuk fekete-fehér város

és hegyek, melyek körülölelik.

Itt a fiút látjuk

osztálytársaival az iskola

udvarán, a fák alatt.

(A tanulók arcán nyoma sincs

a közeledő háborúnak.)

Elkapott pillantás

a hegyi patakra,

napsütés – szinte metsző –,

hétvégi kirándulás maradékai.

Fixírsó,

mely feltartóztatná

a kívánt percet,

még nem létezik.

Képzeld el a pillanatot,

mely nem múlhat el.

Tömény unalom.