Kalligram / Archívum / 2003 / XII. évf. 2003. november / Babits-változatok

Babits-változatok

 

                       Ki vagy te én?

                       Dumpf Endrének

                       Tompa Mihály

   

   

Szinonimák

 

Csak én tudok verseim hőse lenni,

első s utolsó mindegyik dalomban:

a mindenséget vágyom versbe venni,

de még tovább magamnál nem jutottam.

 

S már úgy rémlik: nincs rajtam kívül semmi,

de hogyha van is, Isten tudja hogy' van?

Zárt dióként dióban kuporogni

s törésre várni rég megundorodtam.

 

Bűvös körömből nincsen mód kitörnöm,

csak nyilam döfhet rajta át: a vágy –

de jól tudom, hamisat sejtenék.

 

Én maradok: magam számára börtön,

mert én vagyok az alany és a tárgy,

jaj, én vagyok a kezdet és a vég.

 

 

 

Tájszólásban

 

Csok én birom versemnek hősse lennyi,

eessső s utósó mindeggyik dalomba':

a mindenséget vágyok versbe szenni,

de mek magomnáá tovab nem jutotta'.

 

S mán aztat iszem: nincs rajtom kévű semmi,

de hogyha tán va', Istenn tuggya hogy' va'?

Vag diókent dióba szárva lennyi

s töresre várnyi beh megundorotta'.

 

Bűves körömbő' nincs is mót kiternöm,

csak nyílom szökhet rajt' át: az o vágy –

de jó tudom, vágyom sejtési csolfa.

 

Én morodok: magom szamára börten,

mer én vagyom az alon és a tárgy,

haj én vagyom az ómega s az alfa.

 

 

 

Dadogóvers

 

Csaaaaak én bibibirok versemnek hhhhőse lenni,

első s uuuuuutolsó mmindenik dadadalomban:

a mimimimindenséget vágyom wwwesrbe venni,

dededede még tovább magamnnnál nem jutottam.

 

S mmmár azt hiszem: nincs rajrajtam kkívül semmi,

de hhhogyha van is, Isisisisten tudja hogy' van?

Vvvvvak didididióban didióóként zárva lenni

s tötötörésre várni bebebeh megundorodtam.

 

Bübübüvös kökörömből nininincsen mód kitörnöm,

csaaaak nyílam szökhet rajta átátát: a vágy –

de jojojojól tudom, vágyam sesesejtése csalfa.

 

Én maradok: magmagmagmagam számára börbörtön,

mert énénén vagyok az alany ésésés aaaa tárgy,

jajjajjaj énénén vavagyok az óóómega sssss az alfa.

 

 

 

Dalszerűen

 

Csak én birok,

csak én birok

versemnek hőse lenni –

 

Első s utolsó,

első s utolsó

mindenik dalomban!

 

A mindenséget,

a mindenséget

vágyom versbe venni –

 

De még tovább,

de még tovább

magamnál nem jutottam.

 

S már azt hiszem,

már azt hiszem:

nincs rajtam kívül

 

semmi!De hogyha van is,

de hogyha van is,

Isten tudja hogy' van?

 

Vak dióként,

vak dióként

dióban zárva lenni –

 

S törésre várni,

törésre várni

beh megundorodtam!

 

Bűvös körömből,

bűvös körömből

nincsen mód kitörnöm...

 

Csak nyilam szökhet,

csak nyilam szökhet

rajta át: a vágy –

 

De jól tudom,

de jól tudom:

vágyam sejtése csalfa.

 

Én maradok,

én maradok

magam számára börtön!

 

Mert én vagyok,

mert én vagyok

az alany és a tárgy –

 

Jaj én vagyok,

jaj én vagyok

az ómega s az alfa!

 

 

 

Egy lap a kritikai kiadásból

 

Csak én birok1 versemnek hőse lenni,

első s utolsó mindenik dalomban:

a mindenséget2 vágyom versbe venni,

de még tovább magamnál nem jutottam.

 

S már azt hiszem: nincs rajtam kívül semmi,3

de hogyha van is, Isten tudja hogy' van?

Vak dióként dióban4 zárva lenni

S törésre várni beh megundorodtam.

 

Bűvös körömből nincsen mód kitörnöm,

csak nyílam5 szökhet rajta át: a vágy –

de jól tudom, vágyam sejtése csalfa.

 

Én maradok: magam számára6 börtön,

mert én vagyok az alany és a tárgy,

jaj, én vagyok az ómega s az alfa.7

 

   

  1. birok: két, rendszerint hímnemű egyed tettlegességig fajuló összeszólalkozása; kedvelt modem formája a birkózás nevezetű sportág. A szó Babits nyelvhasználatában klasszikusan patinás, már Tinódi Lantos Sebestyénnél is használatos.
  2. mindenség: kozmosz, universum; a görög, illetve latin szó a deákos verselésben, illetve a hazafias költői iskolában, illetve Janus Pannoniusnál lassan kiszorította az ősi magyar kucmuc kifejezést. Az azonban még regős énekeinkben megtalálható (ld. PMJEKRV, 32. kötet, 1552. oldal)
  3. semmi: tehát ami a gömb közepén van, amit szabad kézzel nem lehet megragadni; szembeötlő a szó dialektikus ellentéte a következő sor áhítatos Isten-fogalmával. A korai Babits filozófiai pankulizmusának és etikai komtimgenciájának eklatáns példája. Ld. még Kosztolányi Kisgyermek-verseit, ill. a francia szürrealizmus tanguy ágazatát.
  4. dióban: in nuce, tehát tömören-terjengősen, lepántolva; Babits itt a hetedik pecsétre gondolhat.
  5. nyíl: a görög filozófiában (Akhilleusz és a teknőce!), valamint Nietzschénél és Jorge Luis Borgesnél központi fogalom. A mozgás tagadása és a lassú gondolkodás a korai Babits eszménye.
  6. számára: a B2, valamint a K8 kézirat szerint: szamara. A Babits-filológia legvitatottabb, központi kérdése. Számum, számár: bibliai eredetű kifejezések. Ha viszont a költő egyszerűen a szamárra gondol, úgy bizonyosnak tekinthető, hogy azt a Krisztinában láthatta, az 1906-os nagykarcagi világkiállítás alkalmával.
  7. ómega s alfa: a maláj ábécé ötödik és hatodik betűje. Ennek a népnek az ábécéje tudvalevőleg hat betűből áll.