Kalligram / Archívum / 2004 / XIII. évf. 2004. december / Dávid / Zsebtükör

Zsebtükör

A szerkesztő kérdéseire SZENTMÁRTONI SZABÓ GÉZA válaszol

 

Vajon miért választhatta Balassi Dávidot bibliai példaképül? Milyen párhuzam vonható a zsoltárköltő Dávid és a költő Balassi között?

Balassi verseiben a bibliai Dávid szerepét játszotta. Dávidhoz hasonlónak érezhette magát abban, hogy ő is a pogányokkal harcolt, eleinte jóban volt a hatalommal, majd szembe került vele, barátai is elfordultak tőle, száműzetést is kellett szenvednie. Dávid is költő volt, hiszen verseket írt, a zsoltárokat. Még bűneikben is hasonlóak, hiszen Dávid Betsábéval a paráznaság vétkébe esett, akárcsak ő Annával. Balassi maga írta: Ellened való sok vétkem, Mint Dávidé olyan nékem.

Rimay János fejti ki bővebben e szerepjáték mibenlétét Balassinak és öccsének, Ferencnek haláláról írt gyászkölteményében. Rimay szerint Balassi úgy megy Esztergom alá, hogy kezében van egy zászló, amelyre Dávid királyt festették:

Rimay János: Az nagyságos Gyarmati Balassa Bálintnak Esztergam alá való készületi, készületiben való imádsága, s mit példázott légyen az ő fejér vörfölyes kamokából csináltatott zászlója, kin hárfájával Dávid király vagyon térdén telepedve, öszvefogott s felemelt két kezeivel írva

 

Ad notam: „Bocsásd meg, Úr Isten, ifjúságomnak vétkét”

 

1. Bocsásd Szent Lelkedet égből, Úr Isten, mellém,

Ki vezérljen, s gonoszt ne hagyjon jőni felém,

Félelmem ne légyen, oltalmába végyen, s hozzon szent szívet belém.

………………………………………..

 

11. Rakva lévén hitem irgalmad erejével,

Épít egy zászlócskát kezem ő elméjével,

Kit kövessen bátran lelkem fáradatlan, ha vív ellenségével.

   

12. Az zászló kamoka, fejér s éppen vörfölyés,

Rajta Dávid írva, s hárfájával nagy zöngés:

Keze felemelve, szíve kiterjedve, s abban buzgó könyörgés.

 

13. Tejfehér szín jegyez lágy szívet, engedelmet;

Az vörfölye jegyzi az én sok veszélyemet,

Kiben mennyi szöglet, bennem annyi döglet sebheti én szívemet.

 

14. Régi vitéz király, Dávid méltán hadnagyom,

Mert ő életében részem sokképpen vagyon,

Számkivetettséggel, szántalan ínséggel illhetem hozzá nagyon.

 

15. Ővéle emelvén ég felé fel kezemet,

Zsoltárát éneklem, hogy bocsásd meg vétkemet;

Áldj is jó voltodból, végy ki sok gondomból, rémíts ellenségemet.

 

16. Sok keserves búmot hajtsa el hárfa hangja;

Csendeszedjék azzal szívem sebhítő langja,

Mint Saul kórsága, szívem bosszúsága múljék pöngését hallva.

 

17. Reménségem lévén szálljon lelkem sérelme;

Lám, meglágyult szívem, mint kamokának selyme:

Valamint akarod, úgy hajtogathatod, te légy is segedelme.

 

18. Igazgasd, vezéreld én igyekezetemet,

Meg ne utáld szómot s felemelt két kezemet,

Kikkel lelkem magát adja néked s néz rád, vigyáztatván szememet.

 

19. Megnyugodott szívem hadnagyomnak példáján,

Sok keserve után ki vigadott bév jován,

Gyakorta volt utált, szenvedett sok bút, kárt, élt könyves étke sován.

 

20. Az én életem is szenved soktól útálást,

Ki-ki őmagától eltaszít s ád megválást,

Sok szememben jót szól, s másutt csapkod arcol, fáraszt búval nyavalyást.

   

Tudhatott-e Balassi  vagy a korabeli magyar értelmiség Michelangelo művéről?
Michelangelo firenzei Dávid szobrának 16. századi magyarországi ismertségéről nem tudok adatokat mondani.