Kalligram / Archívum / 2004 / XIII. évf. 2004. június / Vedlés – két hangra; Next!; Törpe nő; Fütykösöm;

Vedlés – két hangra; Next!; Törpe nő; Fütykösöm;

 

Vedlés – két hangra

(Pályi Andrásnak)

                  imígyen sziszegett valamely Vén Áspis

             caplattunk eleget

                      caplasson már más is

 

                  csúsztam a jégtáblán másztam a homokban

             a mellékelt ábrán

                      ilyen áspis sok van

   

«gonoszabb a Gaznál» «ellene varázsszó

             nincs» «bunkó se használ:»

«sok a csúszómászó»

   

                 alig-alig hallszik szúnyó sziszegése

             jobbára megalszik

                      homok melegébe

   

                  itt mi sem marasztja teher kígyósága

             nem számít malasztra

                       emberi jóságra

   

lustosok! paráznák! miket nem mesélnek

        róla: megdupláznák!

                 jaj – csepp hüllő-élet

   

létből kimaradva halálról lekésve

        a sok jobbra-balra

                 hányadik vedlése

   

«méreg tüszőjében!» «gyűl már!» «majd kifreccsen!»

«ne sokáig éljen!»

          les – nem mozdul egy sem

   

«taposd el!» «ne féljed!» – majd csak befogadja

             szeretetlen élet

                      homoksivatagja

   

                  jő alámenése homoktekenőben

             nem is lesz vedlésre

                      többé felkelőben

   

   

Next!

mi másról szólhat bennem

bennünnen az ének

kiszemelt engem a halál a Következőnek

kiűzve – kitessékelve  

kiakolbólintva

szanaszerte repít a lánchíja kiszakadt körhinta

legyen bennem ez az ének

amaz utolsó

akár a hamvaknak szolgáló korsó koporsó

a hamvasztóban odalenn hol

porrá hullnál sülnél

nincs egyedülebb annál annál az egyedülnél

aki voltam a Földnek atkája

serkéje tetve

vagyok a Következőnek magamból számkivetve

kiűzve – kitessékelve

kiakolbólintva

szanaszerte repít a lánchíja kiszakadt körhinta

kiszemelt engem a halál a

Következőnek

mi másról szólhat bennem bennünnen az ének

   

   

Törpe nő

tomporfarú sajtárbegyű

porbafingó fanpörgettyű

ágy végéről hova másznál

körteforma gyengenádszál?

ágyam véled nem vetem be

honnan jöttél életembe?

sublódombul? fáskosárbul?

miskároló csizmaszárbul?

síkos-snapperes talentum

rámereszkedj firmamentum!

(marhára kúrt nyalt-falt-szopott

mint a kopott kokott szokott)

fortélybordély fojtópince

utcalányból fajkurvinca

Csöpisz? Csupasz? Hurka? Dorka?

vöröskörmű kalandorka

jaj be csiklik juj de jámbor:

úrhatnám a kúrhatnámból

kondorgöndör csudafruska

folytonkúró szőrpiszduska

csinálod és kibeszéled

kajdizom a kéjbeszéded

spermám cseppig felhörpenő

mámorüdvöz csaj – Törpe Nő

ne! ne mozdulj! maradj veszteg

bekampasztlak! nem eresztlek

tomporfarú sajtárbegyű

porbafingó fanpörgettyű

   

(álomdiktandó után szabadon – 2003. 12. 10.)

 

 

Fütykösöm

             fütykösöm fütykösöm most hagyhatnál helybe

    bogas göcsörtöddel

                       mért nem versz már fejbe

 

tán mert hogy nincs más kéz aki felragadjon

      s bevert koponyámon

              tátó lyukat hagyjon

   

lelj táltost lósámánt keress kanboszorkányt

      vudut ki csirkét vág

              s tudja mi a Furfánt

 

vérrel nem elégül rádront rozsdás késsel

      – majd versz marok nélkül

              rigmus bűvöléssel

 

«suhogj magajárón táncos bottá válhass!»

      – s felém kalimpálón

              szépen eltángálhass

 

csülökre fütykösöm nincs ki felragadjon

      légy ki meg-megüssön

              végső ütést adjon

   

szétvert csontkoponyám hulljon darabokra

      nyelje trágyagödör

              nője be a dudva

   

elfolyott velőre s mi belőlem maradt

      te kaparj rám követ

              gödörmenti sarat

   

             hallom Radamantiszt ki nékem felrója:

    «rontó Gondolatnak

                       voltál gondolója»