megszakítottam egy regényt: a bőr alatt halovány árnyék; kié?; kiterít; [öregkoromban akartam]; [mit képzelek]

a bőr alatt halovány árnyék

költők kincsei

elcseni

a próza most túl lassú neki

idő nincs pepecselni

csak dühbe gurulni

átlátszó oroszlán vicsorít

nem tud húst harapni

be kell avatkozni

idegen tollakkal

kényeskedik

kié?

mint a kutya

ugyanannál a fánál

állok meg pisilni

mindennap a kiserdőben

ahol Keresztury Dezső szerint

egy bánatos isten görnyed

tűnt idő kútja fölé

szép de nem igaz

ketten ülnek kétségbeesve

egy pad háttámláján

mire megkerülöm a színházromot

újra pisilnem kell

hólyag és hó

nem tudja tartani

ürül és összeroskad

kiterít

a tavalyi év

jó volt hozzám

az idei ellenem fordult

rögtön az elején

rohanjon mentse magát

mondta a fodrászlány

foltosan hullik a haja

a betegség valóság

vagy a valóság beteg

kártyáim kiterítem

a körmöm még nő

[öregkoromban akartam]

öregkoromban akartam

újra verset írni

3 hét alatt

30 évet öregedtem

előre hoztam

évekig vártam

egy kertben

nem jött

vagy alig

természetes tárgyat a versbe

de ne legyen útban

mondta Ezra Pound

jobb volna most teniszezni

én Poundot tettem a versbe

és nem morgok többet

[mit képzelek]

mit képzelek

nincs szerem

fejfájás ellen

korán fekszem

és nem kelek fel

sohasem