Kalligram / Archívum / 2004 / XIII. évfolyam, 2012. május / A Nagykönyv; Ásó kapa; Élőhal; (Judit megfesti az angyalokat)

A Nagykönyv; Ásó kapa; Élőhal; (Judit megfesti az angyalokat)

 

A Nagykönyv

   

A Nagykönyv

amibe a dolgok meg vannak írva

igazándiból panaszkönyv

tele elírással és másolási hibával

az eredeti elképzelés hogy

ebből teremtsék újjá a világot

már csak a szövegromlás miatt is

mára tarthatatlan

Pedig itt minden sóhaj számon tartatik

Igen A szövegromlás

A hiba itt javíthatatlan úgy marad

mint a gazdátlan mozdulat csak forog a szobában

ki az ablakon de akkor meg az utcán

Pedig a nagykönyv már betelt lepecsételték

az utolsó bejegyzés Jorge Luis Borges halálakor történt

utána már csak kísérlet a korrektúrára

és széljegyzetek idézem

a puttók beleköptek a leveleskönyvbe

Panaszkönyv Hiába

A panasz az istenek eledele sűrű mint a

idézem a méz nem válik vízzé

   

   

Ásó kapa

   

Néhány napja nincs igazság

zúgnak a harangok végig a Kígyó utcán

és le a piactérig az árkádok alatt

mintha a szél fújna

A jóság már alig elviselhető

három napja vasárnap van

apa és anya most válik

A szél kezében ásó kapa

oson a Kálvária-templom felé

tizenegy és huszonegy éves vagyok

nem értünk semmit

későtél énekel a víz az utcán

délután a bőröndöket is lehet kint sétáltatni

Hozd ki a holmimat bent van az ágyon

törött karú ruhafogas áll az előszobában

a szövetből halszálka áll kezembe

birkózom a nehéz ruhákkal

kalap és kabát

   

   

Élőhal

   

Élőhal lettem

ilyesmi mindig csodával kezdődik

a víz amit eddig nehézkes földmélyi elemnek ismertem

alászállt az égből cseppekben hullani kezdett

Negyven mitikus perc kezdődött és ért véget

az esőcseppek járatokat vájtak a könnyű levegőbe

az utcán minden libabőr nevetni kezdett

és újabb jel a 70-es troli a Bajza utcai kanyar helyett

a Gorkij fasorba egyenesedett be

önkényes megállókkal a gesztenyefák között

s én aki mindig Picasso hosszúlábú Harlekinje akartam lenni

végre ezerszer álmodott mozdulat

kimásztam csapkodva a fürdőkádból

és rohantam le a lépcsőn ki a kapun

fuldokolva a híg levegőben

   

   

(Judit megfesti az angyalokat)

   

Itt

a folyosó labirintus

az ágy örvény

   

Alig neszek

ahogy kamilla illatú ápolók

mint fehér függönyök suhognak

s a vizespohárból az éjjeliszekrényen

fényeskedni kezd a reggel

Az angyalok kakaófölből jósolnak

de másnak ez zengő érc és pengő cimbalom

sírás és nevetés

Valaki felesküdött a gyógyításra

és azóta kígyóval álmodik

   

Itt

a lélek szárnyatlan madár

   

Nagy fényes szemű angyalok

verdesnek csíkos köpenyszárnyaikkal

a meleg levegő felszáll helyébe hűvösebb áramlik

Láz Éjjeli lepke cikáz a fénybe és megvakul

   

Övék

a repülés és világosság

mindörökké

                                 

                                    Álom