vers
Horváth Viktor fordítása
Maria Garcia, arra gondoltam én,
mikor megkúrtam önt minap,
hogy így távoznom nem szabad,
hisz semmit nem fizetett ön azér’
a jó szolgálatért cserébe.
S ahogy mondja az utca népe:
a napszámosnak is megjár a bér.
Most megtanultam saját káromon:
nem kefélek, hacsak előtte
valamit nem tesz a kezembe,
mert ingyen a faszom nem koptatom.
De hogyha ön mégis ingyen akarna,
javasolnám, ahhoz legyen bizalma,
akit kitart s ruház ön, asszonyom.
És mivel engem nem tart el kigyed,
nem vesz nekem cipőt s ruhát,
baszassa mással meg magát;
belőlem nem kap, hacsak nem fizet,
de előre, mert ez az ára.
S az Istenre és a Királyra!
én erőszaktól meg nem ijedek.
Hölgyem, nem téved, ki tájékozott;
az Istenért, hát kérdeztesse meg
körben, végig a helybélieket:
van-e, aki valaha úgy baszott,
hogy szerelmet vagy pénzt ne látna?!
Mert a földnek is kell a trágya,
S az Úr kegyelme nagy termést ad ott.