Kunstkamera 5

7.7.2.9.
Tenyérrel megütötte,
a mozgó nyers szívet
pofon ütötte.

5.7.8.2.
Nem tudtam,
mennyi forró aszfalt kell
a szájba,
a némasághoz.

3.5.4.4.
Szótüdő:
benne lélegzik
az összes mondat,
amelyet még ki fogunk
mondani,
egymásnak.

6.4.2.3.
Húskockákból készült
puha út.
A te húsodból készült,
ezért állok egyhelyben.

4.4.1.7.
Ki-be csúsztatom a kés pengéjét
a sebben.
Megfigyelem, ahogy
a rojtos idegvégződések
rátapadnak a vasra,
és beépítik a húsba
az elviselhetetlen fájdalmat.
Most már nemsokára megérkezem,
két ájulás között,
ahová mindig szerettem volna.

4.2.1.1.
Izomból van az egész világ,
és benne egy hajszál,
az a fekete.

6.4.2.5.
Összegyűjtöttem minden betűt,
minden a-t, b-t,
egészen z-ig,
amelyet írtál nekem.
És lemértem a súlyát,
mindnek, egyenként.

7.7.2.4.
Egy betonfal két oldaláról
csókolóztunk.

8.3.8.3
Háromszázszor sújtott a tarkójára
csőkulccsal.
A boldog férfiak
sokkal nehezebben halnak.

3.7.2.1.
Kapcsold le a Napot.
Így jó.
Most már átölelhetsz.