Párbeszéd I.

A barna buzogányt nem volt egyszerű letörnöm,
a nádas vizében piócák várták meztelen lábamat,
orromban összekeveredett a békalencse
és a műtrágya szaga, száz méterrel odébb meredt
a környéken csak szargyárnak nevezett üzem
kéménye, a nyár végi reggelen az egész utca
arról suttogott, hogy előző este megerőszakoltak
egy ott dolgozó nőt, kérdeztem két évvel idősebb
barátomat, mit jelent a megerőszakolás,
mire ő rávágta: hát megbaszni, én persze nem
lettem okosabb, fogalmam se volt a nemiségről,
bár nem néztem félre, látva barátom húgának
fehér fenekét, megtorpantam a lépcsőn ülő
nagylány csupasz combjai előtt, pár évvel
később a nemi aktust olyan ízűnek képzeltem,
mint amikor a fogam között szétroppan a borsó.