Kalligram / Archívum / 2015 / XXIV. évf. 2015. november / nedveket semmiképp

nedveket semmiképp

ha sakkoznék nem jól
de tűrhetőn legalább
szám- és betűkombinációkkal
most leírnám a pusztát

lehetne D3 – jelenthetné ez
a perzselt füvet
egészen más textúrájú
füveket mint mondjuk

F4 vagy G6
szíjas bő füsttel lobogó füveket
és állna bennük szügyig a ló
szomjasan eleve feketén

hogy sose viselhessen gyászt
aki a fehér királynőt megkívánta
szűrén ne fogjon korom
és úgy boruljon lángba

hogy ne lássa senki ha lángol
és úgy hamvadjon
hogy hamvában is lónak
megmaradjon

D4-en kedd legyen mindig
matt és a priori
se testrés se részvét
isten se nyálka

nyálka az ne az ne az ne
nedveket semmiképp
kisiklana rajtuk az intorzió
s a lencse a látványba beszakadna

legyen szemcsés a pasztpart
törmelékes
szinte
fattyak temetője

s valamelyes megárnyékolt
nőké is még
mint annyi part
melyet papírnak vél a talp

de írásnak sosem –
a járhatót folyton
a nedvedző jelek
elébe tolják a habok

a csontszáraz habok
kedden ne gyűljön
szomjazónak nyála
kedden csak kedd legyen

önkény és száradás
kedden legyen D4
tegye lóvá a lovat
hogy ne botlassza

soha lábát a vágy
kötelezze csak
amiből vétetett
a puszta rendeltetés

kedden még fésüld át
utoljára a testem
ha csepp vizet is találsz
az már a szerda

szerdán hófehér legyél
mint régi pengék a fényben
s olyan tompa is