Heterochromia iridium

Hosszas keresgélés után találtam
magamnak egy rendellenességet.
Kiskoromban annak szántam
fele királyságom,
aki hamarabb észreveszi.
Túl sokan vették észre, többen,
mint amennyiszer meg tudtam felezni
királyságomat.
Később átjárónak véltem,
amin keresztül veled még
mindig beszélni tudok.
Mint egy folttá zsugorodott
harmadik szem.
Vagy az elmúlás előlege. Onnan
kezdődik a semmivé foszlás,
terjed át mindenüvé, egészen,
mondjuk, Kanada határáig.
Aztán megáll, leül,
lebeg önmaga körül,
táguló pupilla, leginkább
medúzára hasonlít.
Döbbenten jut eszébe:
elfelejtett magával vinni engem.
Te a határ túlsó oldalán ülsz le.
Vaskonstrukciókról és
filozófusokról beszélgetünk.
Mintha nem lenne valódi átjáró,
mintha nem beszélnénk egymás nyelvét.
Mintha szándékosan hagytam volna otthon
az útlevelemet.