Szirmok; Rettenet; Szamár

Szirmok

Egyetlen pillanat őriz.

Örökre.

Szóra nyílsz, és világok nyílnak.

Világillatban beszélsz.

Rettenet

Az imádkozó, jégtűzfényagyú sáska

fénybe hívja az ismeretlen

téridő-görbületben – a mit?

Szamár

Szamár vagy: írsz.

Pedig az édesség: lenni –

a drámában megjelenni,

s megmutatni sebed:

nézd e heget,

s ne légy hitetlen többé –

él a kő: ő válik röggé.