Kalligram / Archívum / 1992 / I. évf. 1992. szeptember / Belül

Belül

(Elvágyódni egy más világba,

mert itt nem lehet beszélve élni,

csak beszédből jól megélni.)

                   

És hiába érzed a tájat,

harcolod a vesztett csatákat,

fűt-fát összehordasz,

említed a Holdat, a holtat

mint régi metaforát,

és tudod, hogy tudják,

mégis leírod:

remélni sem lehet már.

                       

Elárultál mindent.

Mint őket, a reménykedőket,

szeszekbe fojtott húgyfoltos életed.

A kocsmán belül maradtál.

                         

Mást mit mondhatnál?

Élsz, s van, mi éltet:

nem az értelem,

csak a halálfélelem.

                 

1986–1988 decembere