Kalligram / Archívum / 1992 / I. évf. 1992. szeptember / relatív szív; miből lesz a cserebogár?; a kokó* illata

relatív szív; miből lesz a cserebogár?; a kokó* illata

relatív szív

                               

kettős vágy zaklatja szívem

szeretve hagyni el téged

emlékek bosszúját félve

élve holtként fogyó holdként

felajzot íj tőled távol

elepedni el a láztól

nap meg éj azonegy égen

hét remény szivárványívben

az értéktöbblet relatív

aranyozod benn a kínt

                 

                   

                   

miből lesz a cserebogár?

                       

félelem nyeri meg a tusát

jehova személyi kultuszát

szolgálja üdvgörcs és rock and roll

korántsem véletlen karambol

mikor összecsendül két pohár

isten és sátán a szentkétség

isznak isznak micsoda vétség

pajorból lesz a cserebogár?

                    cserélhetetlen cserebogár

                     

csodálatos az átváltozás

szent péter végzi a motozást

a nagykapu neked van kitárva

egy hulla bújt meg a gitárba’

ám a kulcsos nem találja meg

a szag nem tűnik fel senkinek

orrukat földön hagyják a jók

szabad a lélek? szabad a csók?

                  cserélhetetlen cserebogár

                   

             

                   

a kokó* illata

gondolkodásmániás skizofrénia

Farnbauer Gábornak

                   

visszasírjuk mi még a rosszat vissza 56-ot

annyira végletesen fogalmazok hogy már igaz

ezért elvittek volna régen ma már csak önprovokáció-pótlék

annyira végletesen fogalmaz hogy már igaz vagyok

a határ út és a jókai utca sarkán kamion fut a villamosba

annyira végletesen fog hogy már iga

félálom

annyira vég – ig

                       

* hegyibeszédre betanított papagáj