Kalligram / Archívum / 1994 / III. évf. 1994. március / 31.; 42.; 46.

31.; 42.; 46.

31.

                                   

„Cause and effect are two sides

of one fact.”

                                 

kétoldalú tényekkel hadakozunk

az oknak okozója és

a hatásnak kihatása van

tudomásul kell vennünk hogy minden

miattad és miattam és miattunk történik

                                   

nem foghatom őrá és nem kenhetik rájuk

azaz a felelősség megosztható

de másra nem ruházható

                             

a tény az tény és megalapozott

                               

a cselekmény az a cselekvésnek

tulajdonítható

párhuzamosan egyidejűleg zajlik a történés

a történelem csíkokra szabdalható

a belőlünk hasított szeletkék

idegeinkkel újból összehúzhatok

ha nem engedünk a szorításból

kötözni való bolondok vagyunk

                             

lazább hurkok között akarunk élni...

                                 

                         

42.

                           

„The poet is the sayer, the namer,

and represents beauty.”

                                       

a költő aki kimondja elnevezi

és képviseli a szépet

mert a szép minden időben megköveteli magának

hogy szókimondóan ne csak sóhajokban foglalkozzanak

és törődjenek vele

                           

vallomásra csak a vers alkalmas avagy az ének

mert meg kell énekelni zenésíteni a szemnek kellemest

léleknek felemelőt

                             

l’ adoration

                             

az imádat a csodálat a szemrevételezés

az áhítat összes megközelítése

nőnemű une és elle

egy fogalom és egy személy feminitása és affinitása

a mámoros észrevételezés virilitása

a hímnem követelőző kritikája

meghatározó logikája

apánk minden vesébe belefúródó tekintete

szemüveg nagyító látcső

                               

engedjétek észrevenni a gyönyört és ne csak

a tartalomjegyzéket lapozgassátok...

                           

                         

46.

                                       

„We stand before the secret ofthe World,

there were Being passes into Appearance

and Unity into Variety.”

                     

a világ titka előtt állunk

átjárásunk van a jelenésbe az egységbe

és a különbözőségbe

felfoghatatlan mindaz ami körülöttünk van

néha fel-felvillan egy-egy fénysorompó

de általában a titok burka feltörhetetlen

az hogy függönyök lebbennek nem feltétlenül

tárja fel az eddig megközelíthetetlent

                             

a szorongás feloldására találták ki

a költők a varázsigeként mormolható verseket

a találékonyság a képzelet legfontosabb kelléke

legdrágább kincsünk a nyelv

és a szókészlet kiapaszthatatlan

                             

mi ad egy jelzőnek meg- és felvilágosító értelmet

a sokféle változónak mi ad egységes lényeget

zárt világunk mesterei elvezetnek a bejáratig

de a bebocsátás érdem szerint...