Kény, szer; Szédülés

Kény, szer

Éretlen utcák! Csupasz és formátlan

járda. Ha felhevül, bátortalanul

löki el magától meztelen talpunkat.

Bolyhos szőnyegeket keresünk,

hogy szőrszálai csiklandozhassák

bőrünk. Végignyúlunk, beletekerődzünk.

Bogarak másznak ki a szőnyeg alól,

mielőtt elélveznénk, s mi ijedten

terítjük kedvesünket

a padlóra vissza.

Szédülés

Az ég vízből van.

Mielőtt rámzúdulna, megbámulom.

Szeretnék úszkálni benne.

Szétcsurgatnám magam, formás

gyümölcsökön csúszkálnék végig,

darabokban potyognék le a

levelek széleiről. A föld kortyolgatna

miután magához szédített.

Ereket keresnék, hagynám, hogy

lökdössenek.

Öntudatlan fröcskölnék ki a

haldokló testből, ami beszippantott.

Vagy elnyújtóznék, és várnám, hogy

nászig forrósodjon a testem.