Kaland
Utánad eredtem egy moszkvai sikátorban
posztkövek sík átkában
Vlagyimir Szlovjov én lelkem
kék mandzsettádon egy gomb
Rómáért szakadt egy másik Bizáncért
s kerekedik amott egy nagy fekete felhő
muzulmán robbantgatásoktól telten
A haladás azaz az észlelhető
fölgyorsult haladás
mindig a vég szimptómája
suttogtad a Szellembirodalom Ulica l-ben
s gyönyörű duális szemedből
az aktív morális cselekedetek könnye pergett
amorális hotelek lakta felöltődre
Hová evakuáljak közérzetemmel
kérdeztelek fölpörgött hármas látásommal
az antikrisztusi posztgraduális
két osztályos ég-föld tanteremben
hová ha a Kozmosz utcasarkainál lépten-nyomon leszólítható
a magát jónak hazudó rossz szellem
Sátán Őnagysága a kiskorúságban tartott fiúk lányok tömkelegében
Utánad eredtem egy moszkvai sikátorban
szláv misék pszeudo empíriáiban
Vlagyimir Szlovjov galambocskám szentem
megadjam címem itt Budapesten
a maffia úgyse tudja meg
a mi kelet-közép-európai küldetésünk
most és most se mindörökre