Megint; A bolond

Megint

szívedben elsüllyedt városok

még úsznak billegnek gondolák

ahogy kilépsz e világból

szürke zubbonyát

felrántja rád a köd

pajzsként álmaid magad elé lököd

képek szélén állsz

mindig

a papírt

tűz harapja

sercenő fény tekint

a múltba

föléd glóriát nem hint

lángnyi élmény sűrűsödik szádban

kiköpöd magad

megint

A bolond

A bolond elemészti magát.

Nem lehet király.

A tócsa felszárad dühében.

Nem lehet tenger.

Saját számmal faljam föl

magam?

Ennyi legyen egy vers hetedik sora?