Öt év

Ezerkilencszázkilencvenkettő már nem is annyira felhőtlenül reményteli júniusában rendkívüli irodalomtörténeti jelentőségű esemény nem rázta fel a szlovákiai magyar kulturális közvéleményt: megjelent a Kalligram első száma. Harmincnégy évnek kellett eltelnie, hogy a hazai magyar folyóirat-kultúrában a pluralitás minimuma megvalósulhasson. Ám az, hogy ...hasson, hogy ez a szemléleti-poétikai-strukturális gazdagodás úgy istenigazából visszahasson a kulturális közegre, ahhoz, bizony, kevésnek mutatkozott folyóiratunk szerkesztőségének ötéves erőfeszítése, a hatvanegy lapszám, a legszerényebb számítás szerint is mintegy tizenkétezer gépelt oldalnyi terjedelem.

Valami azonban mégis megindult... És ebben – talán nem szerénytelenség ezt állítanom – valószínűleg a Kalligramnak (a folyóiratnak és az egy évvel korábban indult kiadónak) is volt némi szerepe.

Ami történt, bizonyára bárhol a világon a lehető legtermészetesebb, a szlovákiai magyarság kulturális életének legutóbbi évtizedében azonban egyedülálló esemény: irodalmi életünkben (mai és a közelmúltban végzett) egyetemistákból álló csoport jelentkezett és vette át a kezdeményezést. Elnevezésüket és „időnként megjelenő" lapjuk címét (Szőrös Kő) a kortárs dél-gömöri költészet egyik óriásának, Bettes Istvánnak kedélyt borzoló költeményéből merítették. Ám nem csak a helyi hagyományok – részleges, de annál szigorúbb mérce szerinti – felvállalása jellemzi őket, különleges érdeklődéssel fordulnak például az antik világ irodalmai felé is. És nemcsak hátra, néznek oldalra is, a mai magyar irodalomra és a világirodalomra, s nemcsak amúgy kutyafuttában, egy futó pillantással szemrevételeznek – szinte valamennyien átköltések, fordítások révén teszik magukévá az érdeklődésüket felkeltő irodalmi műveket. Az is figyelemre méltó, hogy fordítókként és szerzőkként egyaránt a stílusirányzatok rendkívül széles skáláját képviselik. És mindez békésen megfér egymás mellett – egy csoporton, egy lapon, sőt: egy-egy tudaton belül. Nyitottságuk nem ismer határokat, még országhatárokat sem: van közöttük magyarországi, ausztriai és romániai illetőségű is.

...Mintha csak a Kalligram szándékait, irányultságát – lapkoncepcióját ismertetném! Nem véletlen tehát, hogy a „szőröskősök” meghatározó egyéniségei évek óta folyóiratunk házi szerzőinek számítanak. És az sem, hogy fél évtizedes évfordulónkat az ő munkáikból készült összeállítással ünnepeljük.

Mert ünnep ez. így válik azzá igazán.