Kalligram / Archívum / 1998 / VII. évf. 1998. január–február – Írónőink

1998 / 1–2.

VII. évf. 1998. január–február – Írónőink

■	Babarczi Eszter	■
	(esszé) A női irodalomról

■	Kukorelly Endre	■
	Női szakasz. Bevezetés

■	Pályi András	■
	(esszé) Székely Magda csöndjei

■	Székely Magda	■
	(versek) Fehér-fekete; Hó; Mozdulatlan; Erózió; Lehetőség; Törés; Aludni

■	Báthori Csaba	■
	(esszé) Titkok és rettegések
	Takács Zsuzsa költészetéről

■	Takács Zsuzsa	■
	(vers) Ittlét

■	Géher István	■
	(esszé) Gondolatok az ezredvégen
	Rakovszky Zsuzsa: Az időről

■	Rakovszky Zsuzsa	■
	(versek) Visszaút az időben; Halottak napja; Eldöntetlen kérdés

■	András Sándor	■
	(esszé) „A fény elsötétülese sebesülést jelent”
	Kemenczky Judit költészetéről

■	Kemeneczky Judit	■
	Képversek

■	Szőcs Géza	■
	(esszé) Fűrész-kor népe

■	Tóth Krisztina	■
	(versek) Főcső; Órák; Álommalom; Az árnyékember

■	Ladányi István	■
	(esszé) Androgin
	Ladik Katalin költészetéről

■	Ladik Katalin	■
	(versek) Áldozati edény; A tavaszi ló hullámzása; Gyere velem a mitológiába; Virrasztás; Édentől Keletre; Vadlibák utolsó; tüzes sugara; A kígyó; Csendélet halakkal; Csont előtt virradat; Halkan lecsatolja; A bőr odaragad; Ikarosz árnyéka; Ovidius...

■	Visky András	■
	(esszé) „Énalany és őtárgy között”
	Homília Máriáról, a halálszülő leányasszonyról

■	Forgách András	■
	(esszé) ÍGY
	Balla Zsófia költészetéről

■	Balla Zsófia	■
	(vers) Alpesi elégia

■	Csehy Zoltán	■
	(esszé) Az álom nyelve létlik
	Gondolatfoszlányok Gergely Ágnes verseiről

■	Gergely Ágnes	■
	(versek) Az ifjú és az agg; Barokk

■	Csiki László	■
	(esszé) „Fohász és megtestesülés”, avagy Dobozi Eszter

■	Dobozi Eszter	■
	(versek) Papírszeletek; Imperátor

■	Mártonffy Marcell	■
	(esszé) „...és meghomályosodnak az ablakon kinézők...”
	Beney Zsuzsa szavairól, csendjéről

■	Tőzsér Árpád	■
	(esszé) Archeopteryx
	Mila Haugová új verskötetéről

■	Mila Haugová	■
	(versek) Búvár; Gradiva

■	Szűcs Terézia	■
	(esszé) Sza-bad-ság
	Weöres Sándor: Psyché

■	Kendi Mária	■
	(versek) Tündelevény; TÜNDELEVÉNY-ÁRNYÉK; Tündelevény Kelevény; Nőúr ír baba sír

■	Dusza István	■
	(esszé) Az irónia lírája és a líra iróniája
	Előítéletek ellenében Juhász Katalin és Zalaba Zsuzsa versköteteinek ürügyén

■	S. Nemes Ilona – Zelei Miklós	■
	(beszélgetés) Fáj, vágy és árjong

■	Fábri Anna	■
	(tanulmány) Közíró vagy szépíró?
	Írói szerepkör és társadalmi-kulturális indíttatás összefüggései a 19. századi magyar írónők munkásságában

■	Németh Zoltán	■
	(kritika) Egy hiánypótló monográfiáról
	(Fábri Anna: „A szép tiltott táj felé” – A magyar írónők története két századforduló között (1795–1905), Kortárs Kiadó, 1996)

■	Pozsvai Györgyi	■
	(kritika) „A női lírai én”
	Magyar költőnők antológiája (Összeállította: S. Sárdi Margit és Tóth László)