Kalligram / Archívum / 2001 / X. évf. 2001. április / Nem a doboz a lényeg

Nem a doboz a lényeg

Orosz Márta beszélgetése Jonathan P. Binstockkal

Andy Warhol életművének vándorkiállítása február elején nyílt meg a pozsonyi Esterházy-palotában. Ebből az alkalomból Szlovákiába látogatott Jonathan P. Binstock, a washingtoni Corcoran Galéria kurátora, aki előadást tartott Warhol üzenete címmel. Jonathan P. Binstock a michigani egyetemen végezte tanulmányait, fő kutatási területe a kortárs amerikai festészet. Social Observer címen monográfiát írt Andy Warholról, amely 2000-ben jelent meg. Több amerikai egyetem előadója, jelentős pedagógiai és kutatói munkássága. Jonathan P. Binstockkal a művész mai fogadtatásáról beszélgettem.

○ Amikor megnéztem ezt a kiállítást, az volt az érzésem, hogy ezek a korábban nagyon izgalmas, de sokszor ellentmondásos művek mára már klasszikussá váltak. Ön szerint milyen szerepet tölt be a pop-art és Warhol az amerikai művészetben? Ez egy stílus a többi között, vagy több annál?

•    Valóban, Warhol életműve ellentmondásos, főleg a hatvanas években keletkezett műveire gondolok, de nagyon sok újat alkotó művész a maga korában ellentmondásos volt. Gondoljon csak Manet-ra és a 19. századi francia festőkre. Warhol azonban ebben is nagy volt: tudta, hogyan legyen ellentmondásos egy változó korban. New York a második világháborút követő években vált igazi művészeti központtá. Akkor az absztrakt festészet volt az uralkodó, Warhol pedig köztük új stílust, más színvilágot képviselt. Sokkal érzékenyebb volt az absztrakt festőknél, és más gondolati világot jelenített meg. Radikális volt, mindamellett mondén, és a mindennapi élettel szoros kapcsolatban állt. Ő a maga nemében egyedülálló. Bevonta a művészetbe a hétköznapit, a mondént, s a mindennapok tárgyai műtárgyakká váltak. Warhol új szellemet képvisel, talált egy, a közönség számára is egyértelmű kifejezésmódot. Ez a hatvanas években igazán forradalmi irányzat volt. Warhol bizonyos értelemben Jackson Pollock örököse, már ami jelentőségét illeti.

○ Hogyan tekint az új Pepsi-nemzedék Warholra? Megváltozott a világ, és a fogyasztói társadalom is.

•    Warhol ma már a művészettörténeti könyvek egyik alakja. Vannak, akik azt vallják, hogy nem volt olyan jelentős, sokan nem szeretik, de senki sem kételkedik abban, hogy megkerülhetetlen. Véleményem szerint ő nemcsak az amerikai, de a világ művészettörténetének szempontjából is meghatározó egyéniség. Igazán nagy hatást gyakorolt a kortársakra. Ő igazán önmaga volt: ő nemcsak csinálta a pop-artot, ő élte a pop-artot, ő maga volt a pop-art. Azok által a személyiségek által vált híressé, akiket megfestett. Eggyé vált azzal, amit csinált, nála elválaszthatatlan az élet a művészettől. Nemcsak karizmatikus, több annál. Itt el kell mondanom, ez a tisztességes, hogy a huszadik századot tekintve sok művészettörténész olyan jelentősnek tartja, mint Pablo Picassót. Warhol rendkívül sokoldalú volt: jelentős mint ipari formatervező, új nyomtatási technikát alkalmazott, emellett festő, illusztrátor, fotóművész, de újat alkotott a filmben és hatással volt a zenére is.

○ Hogyan változott Warhol világ- és művészetszemlélete?

•    Különbség van a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évekművei között. A hatvanas évek az igazi pop-art időszaka, a hetvenes években pedig már kizárólag portrék készítésével foglalkozott – ez már nem a pop-art forradalma. Elkészítette számos művész, politikus, közéleti ember portréját. Ha valakinek 1975-ben volt pénze, kapcsolatba léphetett vele, elmehetett a Gyárába, ahol Warhol lefényképezte az illetőt, és elkészítette a portréját. Ez korábban egy művésszel kapcsolatban elképzelhetetlen volt. A nyolcvanas években már késeket, dollárcímleteket festett, ezek csodálatos képek – a hétköznapi tárgyak mindig érdekelték őt. Több Warhol is létezik, kezdve az 1945-ben keletkezett műveitől 1987-ben bekövetkezett haláláig. De ez más művészeknél, így az impresszionistáknál is megfigyelhető. Marcel Duchamp után ő volt az első, aki azt vallotta, hogy bármilyen tárgy – kiemelve annak egy-egy elemét – művészeti alkotás lehet. Ezáltal a tárgy új jelentést kapott. Ő újra feltette a kérdést: mi a művészet? A fogyasztói kultúra rendszerében pedig arra a kérdésre is választ keresett, mi az élet. így integrálta a művészetbe az élet elemeit. Azt vallotta, hogy a művészet üzlet, és az üzlet művészet.

○ Mennyire érezhető ez a hatás a mai amerikai művészetben?

•    A kifejezésmódokban gyakran tükröződik Warhol hatása. Ez elsősorban a kilencvenes évek elején keletkezett műveknél tapasztalható. Kevesen vannak, akik tovább tudtak lépni. Hatása érezhető a jelentősnek tekinthető Jeff Koonsnál, ő új szempontból, friss szemlélettel nyúl más irányzatokhoz, így az absztrakthoz is. Ma már más a helyzet, mint a hatvanas években volt. Ma számos művészeti irányzat létezik, van absztrakt és figuratív festészet. A hatvanas években azonban a pop-art volt az egyedül uralkodó irányzat. A szakemberek véleményét megváltoztatta az, ahogyan az irányzatok egymásra hatottak. Ma a képzőművészetben nem az a probléma, hogy hogyan alkalmazza a művész ezeket az elemeket, hanem az, hogy mit fejez ki velük. Már nem gond az, hogy a népi kultúra, a figurális festészet vagy az absztrakt elemeit használja-e a művész, de ebből eredően nehéz megmondani, melyik az a nagy dolog, fő irányzat, amelyik meghatározó a kortárs művészetben.

○ Ez vonatkozik a design és a művészet kapcsolatára is. Nehéz elválasztani a kettőt egymástól, holott maga a forma nem hordoz művészi értéket.

•    Igen, ez a helyzet az Egyesült Államokban is. Van egy ismert New York-i formatervező, aki soha nem készített sem szobrot, sem egyéb művészeti alkotást. Viszont átépítette egy múzeum belsejét, megtervezte az emeletet, a padlózatot, s ennek alapján művésznek tartják. Két évtizeddel ezelőtt belsőépítésznek, dekoratőrnek nevezték volna, nem művésznek. Sokan azt mondják, ez nem művészet: de ő mégis művész, mert van érzéke a művészi dolgokhoz. Warhol azonban több ennél: ő ipari formatervezőként kezdte, s miközben illusztrátorként dolgozott, és szakácskönyvet is illusztrált, túllépett a formatervezés határvonalán. Kiváló rajztudását az ötvenes években készített rajzai is mutatják. Amikor Warhol megtervezte a Campbell-levest, a művészet már behatolt az ipari formatervezésbe.

○ Binstock úr, ön előadást tartott Andy Warholról Warhol üzenete címmel. Mit tartalmaz ez az üzenet a jövő nemzedék számára?

•    Tulajdonképpen már Warhol is folytatása valaminek, utódja Marcel Duchampnak. Duchamp volt az első, aki ily módon kereste a választ arra a kérdésre, mi a művészet. Szerinte nemcsak maga a tárgy adja meg a választ, hanem az is, milyen környezetben jelenik meg. A világon vannak olyan dolgok, amelyek egyesek számára értéktelenek, mások számára értékesek: ő ezzel kapcsolatban feltette azt a kérdést is, mi az élet. Mindenhol más-más számít értékesnek, és más értéktelennek. Warhol tehát kölcsönzött Duchamp-tól, de művei által olyan gyökereket eresztett, amelyek szétágaztak az egész világon.

○ Ezt látszik igazolni az a tény, hogy az Egyesült Államokban ő az egyedüli, akinek külön intézmény őrzi a műveit.

•    Igen. Pittsburghben van egy Andy Warhol Múzeum, és New Yorkban működik egy Andy Warhol Alapítvány. Mindkettő nagy befolyással rendelkezik. Warhol kiváló stratégiai üzletember volt. A testamentumában gondoskodni akart arról, hogy a neve és az általa képviselt irányzat fennmaradjon. Ezért támogatja ez az alapítvány a fiatalokat. Ez a hagyaték nagyon erős, mivel ez képviseli a mai világ értékrendjét.

○ Ön a kortárs amerikai művészettel foglalkozó washingtoni Corcoran Galéria kurátora. Milyen amerikai művészeket mutatna be Európában?

•  A mai kortárs amerikai művészek eléggé ismertek, ezért én olyan dolgokat szeretnék bemutatni Európában, amelyek elismerést érdemelnének, de nincsenek elismerve. Gondolok például Sam Gilliamre és a korábbi nemzedékekre, de szeretném a szlovák festőket Amerikában is bemutatni. Warhol ismert, tehát őt különösebben nem kell bemutatni. Egyébként a közelmúltban Washingtonban rendeztem egy, az ittenitől eltérő Warhol-kiállítást, mivel új szempontból szerettem volna bemutatni őt. Van egy félreértés vele kapcsolatban: ő egyszer kijelentette, hogy minden a felszín, ő is felszínes. Ezért sokan azt gondolják, hogy ő valóban felszínes, de a felszín nem mindig fejezi ki a dolgok lényegét. Ha valaki álarcot tesz fel, azt kell megnézni, mit akar ezáltal eltitkolni. Meg kell nézni, hogy a tárgyaknak mi a lényege. Nem minden egyszerű, ami felszínes: mert egy doboz esetében például nem a doboz a lényeg, hanem az, ami benne van. Gondoljunk csak Warhol tonhalas konzervjeire, s ennek a műnek az üzenetére.