A drágakövek természetének misztikus, vagyis erkölcsi kifejtése

Marbodus Redonensis – Marbode de Rennes (1035 k. – 1123 k.) – franciaországi latin költő, tanár, püspök. Anjou tartományból származott, Angers-ban tanított és 1096-ban lett Rennes püspöke. Híres korabeli kézikönyve: De ornamentis verborum (A szavak ékesítéséről). Hosszú verses legendákat és himnuszokat is írt. Öregkori versciklusa, a Liber decem capitulorum ifjúkori bűnökről vall. A drágakövekről az itt közölt prózai művén kívül (melynek van egy verses előszava is) egy hexameteres tankölteményt is írt Liber lapidum címmel. (P. A.)

I.A jáspis Isten Egyházának alapköve, a színe pedig zöld. Aki magán viseli,
annak nem fog ártani a kísértet. A jáspis azokat szimbolizálja, akik az Istenben való hitüket mindig megtartják, és soha nem távoznak el tőle vagy nem száradnak ki, hanem mindig virulnak a hitben, s nem félnek a Sátán fondorlataitól.

II.A zafír színe olyan, mint az ég. Azokat szimbolizálja, akik, bár még a földön élnek, az égiek felé igyekeznek, és minden földi dolgot megvetnek, mintha nem is a földön lennének, az írás alapján: Mert a mi országunk a mennyekben van (Filip. 3, 20).

III.A kalcedón, amíg a házban van, nem fénylik, a szabad ég alatt, vagyis a levegőn azonban igen. Ha megpróbáljuk vésni vagy bevágni, ellenáll; ha a nap sugarai vagy ujjaink dörzsölése által felmelegszik, magához vonzza a pelyvát. Ez a drágakő azokra utal, akik jóságukat elrejtik, és jótetteiket titokban viszik véghez, de böjtölnek, alamizsnát osztogatnak és hasonló dolgokat cselekszenek az írás alapján: Te pedig mikor böjtölsz stb. (Máté 6, 17). Ha azonban az emberek közé kell kimenniük, akkor láthatóvá lesz és ragyogni kezd jóságuk. S ha valaki hízelegni próbálna nekik, vagy dicséretekkel halmozni el őket (ami a drágakő véséséhez vagy festéséhez hasonlít), nem fogadják be ezeket az üres dicsérő szavakat, hanem erősen ellenállnak nekik, és nem lelik örömüket bennük. Ha viszont az igaz nap sugara, vagyis Krisztus lehel rájuk, vagy az ujjak, tehát a Szentlélek ajándékai érintik meg és melegítik fel őket, akkor prédikációik szavaival és jóságukkal példát mutatva a pelyvát, vagyis a bűnösöket magukhoz vonzzák, társaikká fogadják, s arra intik őket, hogy jótetteikben tartsanak ki.

IV.A smaragd erőteljesen zöld. Zöld színe minden más drágakő és minden növény színén túltesz. Csupán száraz és lakatlan helyen keletkezik, ahol a hideg miatt nem lakik más, csak a griffek, ezek az oroszlánhoz hasonló állatok, melyeknek sasszárnyuk van és az egyszemű arimaszposzok,¹ melyek a griffekkel harcban állnak. Erről a drágakőről, vagyis a smaragdról nevezzük el azokat, akik virulóbbak a hitben mindenkinél, és hitük virulásával legyőzik a hitetleneket, akik hidegek és szárazak a szeretetben, mely hiányzik belőlük. A griffek, akik őrzik őket, a démonokat jelképezik, akik irigykednek a hívő emberekre, ezek hite pedig értékes gyöngy és drágakő, melyet velük együtt megpróbálnak elragadni. Azok, akiket jogosan hasonlítanak a griffekhez, akár a szárazföldi állatokat és madarakat, akik vétkeik miatt a pokolba süllyednek és a büszkeségtől röpülnek, mint a szárnyasok, az égből kiűzetnek. Ellenük harcolnak az egyszeműek, vagyis azok akik nem járnak kétes utakon, nincs kettős szívük, nem szolgálnak két úrnak hanem törekvésüket mindig megtartják, és a hit drágakövét, melyet a démonok el akarnak ragadni tőlük, azok legyőzésével, Isten segítségével birtokolják.

V. A szardonix három színű: alul fekete, középen fehér, fölül pedig piros. És azokat formázza, akik Krisztus nevéért a szívükben hordják a szenvedés nyomorúságát, és belül a lelkükben fehérek, vagyis képmutatás nélküliek, mivel azonban önmagukat megvetik, mintegy feketének, vagyis bűnösnek tűnnek saját szemükben.

VI.A szardiusz egészében piros. A mártírokat jelképezi, akik vérüket hullatják Krisztusért.

VII.A krizolit ragyog, mint az arany, és lángoló szikrákat szór magából: a bölcs és jótékony embereket formázza, akik műveikkel és beszédeikkel mutatják meg a többieknek, mit tudnak. A khrüszosz aranyat jelent, és az arany alatt bölcsességet és szeretetet értünk, mely minden erénynél tökéletesebb, ahogy az arany is tökéletesebb minden fémnél.

VIII.A berill fénylik, mint a nap sugarától érintett víz, és aki tartja, annak felmelegíti a kezét. Azokra utal, akik törékenyek, de az igaz nap, vagyis Krisztus sugarától és kegyétől érintve jócselekedetekkel ragyognak, és felmelegítik azokat, akik velük együtt a szeretet hevében és a jó élet példájában élnek.

IX. A topáz ritkán található meg, ezért különösen értékesnek tartják. Két színe van: az egyik olyan, mint az arany, a másik pedig ragyogóbb. Ragyogásával minden drágakövet felülmúl, és nincs olyan dolog, melynek látványa szebb lenne nála. Azokat jelképezi, akik az Istent és felebarátaikat szeretik. Akik viszont felebarátaikat szeretik, ragyognak, mint az arany, s e világ szennyétől megtisztítva, és mindig az égiek felé igyekezve tisztábbá és szebbé válnak.

X.A krizoprász bíbor színű, és arany pettyek tarkítják. Azokat jelképezi, akik örök nyomorúságban és a szenvedések gyötrésében élik életüket, s mindig megmaradnak a szeretetben.

XI. A hiacint az ég arcával együtt változtatja a színét: ha az ég derűs, ő is ragyog, ha az ég borús, nem ragyog. Azokat jelképezi, akik értelmükkel a bölcsekkel versengenek, hogy hallgatóikhoz alkalmazkodjanak, ahogy az Apostol mondja: Bölcsességet pedig a tökéletesek között szólunk (I Kor. 2, 6). Azoknak, akik keveset tudnak, ezt mondta: Nem adhattam nektek mint lelkieknek kemény eledelt, hanem mint testieket tejnek italával tápláltalak titeket és nem kemény eledellel (I Kor. 3, 1–2).² Az apostol maga hiacint volt, és úgy alkalmazkodott, hogy mindenkinek mindene legyen, ezt mondva mindenkinek: mindeneknek mindenné lettem, hogy megtartsak mindenkit (I Kor. 9, 22).³

XII. Az ametiszt egészében vörös, és valamiféle rózsaszínű lángokat bocsát ki magából. Azokat formázza, akik a kínzó szenvedéseket, melyeket az Istenért viselnek el, úgy bocsátják ki magukból, mint a szeretet lángját, imádkozva azokért, akik megölik őket; és inkább azoknak a bűneit fájlalják, akik rosszat cselekszenek velük, mint azt, amit el kell tűrniük. És helyes, hogy az ametiszt kapta a legutolsó helyet listánkon, mivel azokat jelképezi, akik imádkoznak ellenségeikért. Mert az erények erénye imádkozni az üldözőkért. És kevés embert találunk, aki ezt megtette: de mégis találunk kettőt az Ószövetségben, mégpedig Mózest és Sámuelt, és kettőt az Újszövetségben, Krisztus Urunkat és Istvánt.

Ugyanezen köveknek a természetéről

A jáspis megvédi viselőjét a villámlástól és a mennydörgéstől.

A klacedón kő, ha megszentelik és magukra kötözik, a holdkórosokat gyógyítja. Ezenkívül, aki hordja, sohasem fog lesüllyedni és gyötrődni. Viselőjét széppé, hűségessé, erőssé és minden dologban jártassá teszi. A felfegyverzett Marsot kell rávésni és egy szüzet palástban, ruhájába burkolózva, aki az örökre megszentelt babért tartja a kezében.

Arisztotelész A kövekről szóló könyvében írja: „Ha a smaragdot nyakba akasztjuk vagy ujjunkon hordjuk, megvéd gyanú esetén az epilepsziától." Ezért tanácsoljuk a nemeseknek, hogy fiaik nyakába mindig ezt a követ akasszák, nehogy ebbe a betegségbe essenek. A smaragd minden jóslatra bizonyítékul szolgál; ha bármilyen tevékenység esetén magunkkal visszük, szilárdságot ad testünknek és beszédünknek.

Aki húsz árpaszem súlyának megfelelő szardiuszt hord a nyakába akasztva vagy az ujján, nem fog rettenetes rémképeket látni álmában, és nem fog félni a varázsigéktől és a bűvöléstől.

A krizolit, ez a tömör és az aranyhoz hasonló fénylő drágakő mindenfajta kígyót megfutamít. Ha aranyreszeléket adunk hozzá és megmossuk, bűvös ereklyeként megvéd az éjszakai félelmektől; szamárszőrrel átkötve, a bal karra erősítve legyőzi a démonokat. Viszont fölötte van.............................. a szerelemnek és az igazságnak a ............... ⁴ Az idegent szívesen látottá, beszédessé, kellemessé és szeretetreméltóvá teszi azok előtt, akik látják, és mindent feltár nekik. Segít továbbá a szemsérüléseken.

A berill nagy és ragyogó kő. Véss rá egy tengeri rákot és a lábai alá kürtöt, és a kő alá tégy egy savina nevű növényt⁵ egy kis aranytokba zárva. Ha megszentelik, viselőjét minden gonosz felett győztessé teszi, a gyenge szemnek teljes egészséget ad, és ha ezt a követ vízbe teszed, és ebből a vízből inni adsz valakinek, meggyógyítja a kapkodó és fuldokló légzést, és megszabadít a májgyulladás fájdalmától. Hasznos, ha magunkkal hordjuk, és aki maga fölött tartja, ellenségeivel harcolva győzni fog. Indiában található ez a smaragdhoz hasonló, de halványabb kő.

Ha valaki topázt hord magával, egy ellenség sem tud majd neki ártani. Jó a házban tartani, hogy elhárítsa a varázslatot.

Ha valakinek hiacint van a nyakába akasztva vagy az ujján, nem fog megsérülni, ha olyan vidékre megy, ahol járvány pusztít, hanem inkább mindenki megbecsüli, és kérései teljesülnek.

Ha az ametisztet megmossuk, és egy meddő nőnek adjuk, hamarosan gyereket fogan.

Az achát segíti a koraszülést, és gyorsan elhajtja a magzatot. A szardiuszt jó hordani, a nők kedvelik. Véss rá egy szőlőtőt és egy ráfutó borostyánt.

Ha valakinél ónix van és látomást lát, meg fogja tudni magyarázni.

Ha a korneoluszt a nyakunkban vagy az ujjunkon hordjuk, mérsékeli a haragot és a perlekedést. A tiszták számára alkalmas a szabadság elérésére. Mert aki megszenteli és megteszi vele azt, amit kell, teljesen elnyeri a szabadságot. A megfelelő követ a következő módon kell elkészíteni: véss rá egy szkarabeuszt, majd a has alá egy álló embert, aztán nyújtsd meg hosszában. Egy arany tűvel megszentelve, egy előre elkészített és feldíszített helyre téve megmutatja a dicsőséget, melyet az Isten ruházott rá.

A jáspisban tehát a hit virulása mutatkozik meg. A zafírban a remény égi magassága; a kalcedónban a belső szeretet lángja kerül ábrázolásra; a smaragdban viszont ugyanannak a hitnek az ellenséges viszonyok közti bátor megvallása; a szardonixban a szenteknek az erények közti alázatossága; a szardiuszban a mártírok tiszteletreméltó vére fejeződik ki; a krizolitban pedig a csodák közti lelki kinyilatkoztatás; a berillben a kinyilatkoztatok tökéletes munkálkodása; a topázban ugyanezeknek a forró szemlélődése; a krizoprászban a boldog mártírok munkája és jutalma; a hiacintban a tanultaknak az égi magasságokig való emelkedése, és az erőtlenek miatt az alacsony emberi dolgokhoz való leereszkedése. Az ametiszt a mennyei országnak az alázatos emberek lelkében mindig ott lévő emlékét ábrázolja (Apok. 21,19).

Így az egyes drágakövek az egyes alapokhoz vannak rendelve, mivel mindegyik tökéletes, az Isten országát és nevét az ő szent hegyén ezek ékesítik és alapozzák meg, a lelki szépség sugarával ragyogva.

Jegyzetek

1. A prokonnészoszi Ariszteász (i. e. VII-VI. század közepe) hexameteres eposzában is szerepelnek.
2. A megfelelő és megadott bibliai részeknek nem szó szerinti idézése, csupán összefoglalása.
3. A Bibliában Károli Gáspár fordításában a mondat így hangzik: „Mindeneknek mindenné lettem, hogy minden módon megtartsak némelyeket."
4. Az eredeti szöveg hiányos, töredékes.
5. A cornicia (kürt) és herbina (egy savina nevű növény) fordításában John M. Riddle (Marbod of Rennes: De lapidibus. Wiesbaden, 1977.) jegyzetét használtam fel, aki Damigeron szövege alapján a corniciát a comiculával, a herbinát a herba savinával azonosítja.