Kalligram / Archívum / 2003 / XII. évf. 2003. szeptember – Populáris regiszter / Populáris regiszter

Populáris regiszter

 

címmel rendezte meg 2003. május 24-én Komáromban a szlovákiai magyar doktoranduszokat tömörítő Kempelen Farkas Társaság irodalmi szekciója – a Sambucus Irodalomtudományi Társaság közreműködésével – immáron harmadik konferenciáját. A naplóírás és olvasás kérdései (1. Kalligram 2001/7–8), illetve az irodalom és teória viszonyát érintő problémák után (1. Kalligram 2002/5) ezúttal a tömeg- és elitkultúra, szűkebben pedig a „magas" és a „populáris" irodalom közötti viszonyok vizsgálatát helyezte a figyelem középpontjába. Részlet a meghívóból:

„A kultúra e két részterületének, szemioszférájának jellegéről, kölcsönviszonyaikról, határaik dinamikájáról, illetve a kettő közti transzformációk (átfordítások) különböző műveleteiről (a műfaji hagyományok különböző mértékű és célzatú aktualizációiról) lehetne elsősorban szó. Mindez megjelenhetne egy irodalom- vagy műfajtörténeti áttekintés, egy interpretációs kísérlet (konkrét – nem feltétlenül irodalmi – mű elemzése) vagy akár egy teoretikus igényű fejtegetés keretében is. Külön figyelmet érdemelne annak a vizsgálata, hogy egyes nemzeti irodalmakban és az őket reflektáló irodalomtudományi diskurzusokban milyen nyelvi-értelmezésbeli hasonlóságok és különbségek mutatkoznak egy-egy populáris műfajról alkotott elképzelések tekintetében. A megjelölt téma, minden időszerűsége ellenére, a legtágabb – korokon átívelő – horizontban »hozható szóba«."

A konferencia résztvevői közül Timár Krisztina, H. Nagy Péter, Böhm Gábor és Benyovszky Krisztián populáris kultúrát érintő témakörben elhangzott előadásának szerkesztett változatát közöljük. A konferencia további meghívottai (Bényei Tamás, Virginás Andrea és Klapcsik Sándor) sajnos nem tudtak részt venni az akción, előadásukat azonban, szerencsénkre és örömünkre, elküldték. Az összeállítás tartalmaz még további négy tanulmányt (Sz. Molnár Szilvia, Lenkey Varga Péter, Tófalvy Tamás, Tóth I. Katalin), amelyek más alkalomra íródtak ugyan, de mégis úgy ítéltük meg, hogy az előbbi írások szomszédságában találhatják meg igazán helyüket. Bízunk benne, hogy – a vizsgált témakörök tekintetében meglehetősen változatos, színes – válogatásunkkal sikerül új szempontokkal is gazdagítani a populáris kultúra elméleti és történeti kérdéseiről, illetve interpretációs lehetőségeiről folyó élénk szakmai diskurzust.

   

B. K.