Harangkongás
már a jókedvem is gyászba öltözött
minden jóreménység messze költözött
itt élek lomok romok roncsok között
de még ez is amíly keserves oly csodás
marad a késõ életrovancsolás
mi volt dõlés döntés mi a roncsolás
ami le nem omlott: nincs olyan falam
se boldogság ami nem boldogtalan
hasztalan szól kicsorbul minden szavam
árkus papírt is hiába tölteném
mind kibicsaklik nincs az a költemény
legyen bár szótojókája mégoly serény
legyen bár múzsája mégoly hülye
sérója saruja szélverte szérüje
s maga a költészet vezérürüje
mondja: nem segít nincs hitegetõm
vagyont nyerõ lovam az Ügetõn
sem elringató szenderbe-rengetõm
fekete gólya fölöttem kelepel
bújtass dugj el rejts el takarj be lepel
szökj! jön a Meghívott annak aki mer
jön érte Meghívott annak aki mer