Kalligram / Archívum / 2004 / XIII. évf. 2004. július–augusztus / Égei tenger; Az alkimista szerelemi igéi; Fiúk meztelen mosolya; Az erotika legújabb tézisei; Átfogalmazva

Égei tenger; Az alkimista szerelemi igéi; Fiúk meztelen mosolya; Az erotika legújabb tézisei; Átfogalmazva

   

Égei tenger

 

Gyertek majd át, beszélgetni

Ti a kád szélére ültök

 

De a fürdőruhát nem szabad levenni

Én ott hosszan fürdök

 

(Egy mosónő hajszoltságával

Húsnak való hús szagával)

 

A halálkorszak nagy hajóján

Uszodába lopakszom, könyöklök

 

 

Az alkimista szerelemi igéi

 

A test teljes kiürüléséig, és még tovább

A kiürülés kiürüléséig

 

Megtekinted lefekvésünket és felkelésünket

Megrészegedel és meztelenkedel

 

Teszed kezed tomporom alá

Letépem felső ruhádat

 

(Szavam ideiglenes mondani akarás

Mondani-akarásom ideiglenesen: alázat)

 

A harcra keltünk

A harcra kelt bennünk a bennünk

 

Úszni kell és baszni

Illetem csípőd forgócsontját

 

Apró arcod bontom

Apró darabokra

 

Rajtam ülsz, és levágsz engem

Megölvén, és megsemmisítvén engem

 

Látható lesz vesszőm fehére

Szívem, ki vár parancsodra

 

A kígyó, aki boldog ember

(Meghántom fehéren csíkosra)

 

Porba teszem számat.

Galambok ülnek önverebemhez

 

 

Fiúk meztelen mosolya

 

Fehér és fekete férfiakkal sakkozom

Lépjen belém kérem. Belép

 

Fogjátok meg combjaitokat

A szabadság egy kicsit mindig magasabban lenni

 

Sötétben, ha együtt vagyunk, minden mozgás: kezdet

Megfognád a kezem? – Melyik kezed? (– Eztet)

 

A lány: comblény

Mellek kőfala

 

Harag vesszeje

Késszív pendeje

 

Megszületik a végső ember

(Ólálkodó málna ingemnek)

 

Tesz rám. Én visszateszem

Ne tervezz meg birtokot

 

   

Az erotika legújabb tézisei

 

Vessétek ki testeteket szívetekből

Vessétek ki szíveteket testetekből

(Ezek az én feldarabolt testem)

Megváltoztatom nemed, hogy megváltoztassam sorsod

Szépséged az enyém

A fenék: Járj előttem, és légy tökéletes

 

Nem nézek birtokaidra, mert nincsenek birtokaid

Nem fésülöm meg juhaidat, mert nincsenek juhaid

Minden a te birtokod

     

A nyelv csak a szájban állhattalan

Az ajkad: hajlott jaj-lak

A nyál édes szó

 

A nyál edzett acél

A pinád tisztátalan állat

A pinád edzett. Pihen

 

Messziről homály csak

Közelről lakat a számon

Csak szag vagy az orrban

 

Csak kvalitatív bel-szél

Puha talpaddal járj a szájakon

A belső szervek íze, ha kijönnek

 

Az alsó és felső száj megnyitása

Csiszolatlan melleim csiszolása

(Páratlan szerveim osztódása)

 

Kedves, kedves, az idő telt

Az idő telt, teherbe esett

Te felhalmozás vagy

 

Szó, száj, felsőajak, stigma

Far. A szék: segghely

A nemtudás rémület  

 

Lábad között ered a Duna, a Dnyeszter, a Dnyeper

Azt érte, húzzam ki lába közül a pisztrángot, mert megdöglött

Insztázis, kényezés, propellermell

 

Combjai hosszúak voltak, mint a hatvanas évek

Combjai hosszúak voltak, mint a hetvenes év

JHVH – HÉV

 

Beállt a kádba, mert nem akarta a szőnyeget össze

Össze-basszuk a szőnyeget

Fel is szedhetjük a szőnyeget, ott marad a meztelen padló

 

(Mikor a nadrágját lehúzza, örülök a combjainak

A nadrágját lehúzza a színházban

Moziban, aha, mindenhol, ahol sötét van)

 

Combjai hosszúak voltak, mint a hetvenes évek

Combjai hosszúak voltak, mint a nyolcvanas évek

Combjai hosszabbak voltak ennél az évszázadnál

 

Illatod lecsukott szem

Illataid: illatok mogorva virágban

(Kivont orral bolyongnak pinádban)

 

Az elhízás – seggrém

Erekcióm csak erekcióban látszik

Acél. Blaszfém

 

(Gert-rúd)

     

     

Átfogalmazva

 

(Ez itt egy szőke Petra

Ez itt a nyár előtt a

Bevezető rész)

 

Ez ma nem komoly

A fánál álltál, lelégpuskáztalak

Sikítsz, egy folyó arra foly

 

A sebből vér ömlik, aztán lé

Aztán megint vér

Indulunk a fürdőzők felé

 

Ők azért vannak, hogy megmentsenek

Ládikájukban kötszert hoztak,

Ragtapaszt. Ellátnak minden sebet

 

Ellátnak téged is. Szemed, szád eláll

Maradsz, hogy fürödjek veled

Ruhátlanul unalmas a táj