Zsebtükör

Hildegardis Bingensis szövege tudományos szempontból enyhén szólva sokkoló, művészi kvalitásai alig vannak. Mitől ilyen ellenállhatatlanul érdekes mégis?

Hildegardis műveinek varázsa röviden abban rejlik, hogy szerzőjük univerzális zseni volt. (A zsenialitás lényege a gyökeresen új szempontok alkalmazása, az igazán eredeti ötletesség.) Noha Hildegardis műveltsége hiányos volt, e munkája a kor kolostori orvostudományának és természettudományos világképének egyedülálló összefoglalása, ráadásul a szerző a hagyományt rendkívül szellemes, néhol egyenest elképesztő, egyéni gondolatokkal, ötletekkel, vallomásokkal színezi. Hildegardis szövegeiből nem a természet, hanem Hildegardis világa ismerhető meg, márpedig ezzel a világgal érdemes megismerkedni.

Úgy tűnik, annak ellenére, hogy a szöveg egy apátnő tollából származik, és a középkor szívében járunk, Hildegardis meglehetősen gátlástalanul tárgyal szexuális kérdéseket, ráadásul szinte szakrális körítésben. Mennyire kortünet ez, illetve mennyire egyéni intenció?

A középkorban az egyház még nem volt oly mértékben szexellenes, mint például a 17. vagy pláne a 19–20. században. Ennek számos oka volt, ám taglalásukra most nincs lehetőség. A szexualitásról Szent Ágostontól Constantinus Africanuson át Liguori Szent Alfonzig sok egyházfi írt igen őszintén, Hildegardis szexológiai szövegei azonban két okból is egyedülállók: egyrészt azért, mert nő írta őket, másrészt pedig azért, mert szerzőjük sok esetben nyilvánvalóan egyéni tapasztalatok alapján írt – például arról, hogy az egyes férfitípusok hogyan viselkednek szeretkezés közben –, ami egy gyermekkorától zárdában élő hölgy, egy apátnő tollából azért több, mint különös. Még annyit: a vallásos élmény és a szexuális élmény a katolikus költészetben is gyakran összefonódik, az egyház szimbolikájában pedig számos jelkép kapcsolatos a nemi élettel...

Melyek a Causae et curae legizgalmasabb fejezetei? Mikor és hol jelenik meg a fordítás?

A Causae et curae nagy hátránya – és egyben bája is –,  hogy nincs egységes szerkezete, hol erről esik szó benne, hol pedig arról, szinte teljesen ötletszerűen. (Lehetséges, hogy a szöveg eredetileg előadásjegyzetként készült.) Vagyis kiemelhető „része” nincs: de szinte minden oldalán talál az ember igazi csemegét, akár élettani folyamatok magyarázatairól, akár teológiai eszmefuttatásról, akár szexről, akár pedig – például – arról van szó, hogy miért szőrösebb a férfi, mint a nő. A kötet, ha minden jól megy, ez év karácsonyára jelenik meg a Kairosz Kiadónál.