Kalligram / Archívum / 2005 / XIV. évf. 2005. január–február / A szavak hatalma; Tengernéző; A csere; Demagógia

A szavak hatalma; Tengernéző; A csere; Demagógia

   

A szavak hatalma

       

A szavakat nem lehet befogni, itt hagynak minket.

Nem köszörülik a torkunkat, nem pihennek meg a nyelvünkön.

Hol a naplementét, hol az égzengést latolgatják.

Felrepülnek és alábuknak, mint a sirályok.

Bekerítik a múltat és megfertőzik a jövőt:

az idő alá nyúlnak, határt nem ismernek.

Alányúlnak és előhívják.

Előhívják homályos áldozataikat,

túlméretezik őket és továbbrepülnek.

 

 

Tengernéző

 

Hol marad a tenger publikuma,

a szárazföldet kiürítők serege,

a hullámok elkábult rajongói,

gyanús sirályok vetélytársai,

akik a bizonytalan menetrendekre számítanak?

Hol maradnak azok, akik megrendelték ezt a látványt,

ezt a fellépést?

 

Aki a tengert nézi, elveszti a biztos láthatárt:

a hullám hallgat, a part ragyog.

Aki a tengert elveszti, annak a szeme lángba borul,

felhők és sirályok közé süllyed,

sziklákat számol, ide-oda forgatja őket:

ez a tenger haragja, ez a büntetés.

 

 

A csere

 

Letakarták a múltat

és kicserélték történeteiket.

Most már egyik sem tartozott rájuk:

se az eleje, se a vége, és a közép hallgatott.

 

Ezek után persze álarcra volt szükség,

eltakarni a szereplők hibáit.

A rossz gesztusokat, az ügyetlen mozdulatokat,

a dadogást.

 

A csere értelmetlen volt;

a kísérleteket ugyanis csak akkor engedélyezik,

ha a végeredmény bizonytalan,

 

ha történetet nem mindenki kap,

ha a tetten értek és a lábatlankodók

kikerülhetik sorsukat,

kiléphetnek a sorból, az árból.

 

És a történeteket visszarakhatják.

Glédába, hosszú sorokba.

 

 

Demagógia

 

A kertészek és a nyelvészek,

a kertészek és a kertekből kizártak,

a csöbörből vödörbe esők,

a kedden csütörtököt mondók,

a vadászok és az elvadultak,

a virágok nyelvét nem értők,

a részvényesek és a részvétlenek,

az érzelmesek és az érzéstelenítettek,

az érelmeszesedők és a napraforgók,

a vérforralók és a vérfagyasztók,

az agytekervényesek és az agyalágyultak:

bizony, ők, mind megitták már a levét,

mind felöntöttek a garatra,

és most újraszavazást kérnek:

az eddigi szavak felfüggesztését!