Kalligram / Archívum / 2005 / XIV. évf. 2005. július–augusztus / A pornografikárul; Egy karbantartó-lélek keserveinek leírása pszichológus-tanácsra

A pornografikárul; Egy karbantartó-lélek keserveinek leírása pszichológus-tanácsra

   

A pornografikárul

keserv

szíp szók mögé búj a buja

úgy kavarg elegy csábit

eggy percz s punczit lát ujja

lyány-száj néma Ááásít  

 

arcbul a cuccolo csak néz

eggy pubert álom jelesül

csorg ide s madzagon méz

mackóba per/pillant belesül

 

maji idő bűnnek fészke lőn

medijákkal bezzeg terjede

új szelek jácnak sok-sok redőn

réteg-maszkolt ennek kútfeje

 

tele visioval töke az

férfiúnak bár illy nektár

el-rendelve csordog ámbár az

hogy baljós fogyik az mag-tár

 

és a’ hogy tempó lassúl s ellene

tolatni ollyan kín-s-keserves

szintúgy írva vagyon mellette

illy paradox mind mi kík-eres

 

míg Eros az magzat-vizibe

Okenasos hugyába Kronos-

cseppjeibe nem dögöl bele

addig is okoz a-mit okoz

 

ez nagy-meredek pornográfium

ki-ki élvezhet nagy gyakásokat

midőn lelket kábító áfium

is van inhaláva be nagyokat

 

eggy víkon csikot olly genialis

módon huza az Úr ki mezsgyekint

minuspluss közé hogy genitalis

szerveink mindig összve-keverik

 

a-mi összve keverhető lehessen

mégis az Úr akará így-megyen

 

   

Egy karbantartó-lélek keserveinek

             leírása pszichológus-tanácsra

 

R és R és R! foR eveR!

(kezdő)

betűd.

etűd.

tűd.  

 

......

Híj a nász, híjja haza!

 

......

Egyszer csak betelt a pohár,

pszichológoshoz fordultam.

Besúgo bús egó*,

mondta a psychó nŐ,

hogy ez árulás.

Átbaszott a pakolás**.

 

Munkámat túlórázva űzöm,

hogy vele egylényegű vagyok már

– bár Ővele lennék***.

A pénzt rendesen hazaadom.

Csak amit Ő, mindig azt akarom,

magamból**** lassan kirohanom.

        *Be-sú-go-bú-se-gó, ezt is oh,

        de szépen tudta mondani.

        Be nyugatosan. Be illett neki.

        A nyelvben remény pislákol...

        **Lelki tekintetem ha visszaréved,

        valahogy a légüresben csolnakáz

        e kíméletlen nyelv-i terror.

        Ha nincsen rendes szája, mér” magyaráz.

        ***solo carrier! solo carrier!

        ****A psszichológusom válást javasol,

        minthogy engemet gyógyítana.

 

......

Jer, Rózám, vesd az ágyad,

de a’ meg csak visszabágyad,

 

néz, mint új kapura bor-you

pedig lelkem ég csak fór ju.

 

A vágy, egyszóval...

no, mibennünk posztulál.

A cupido ha havonta eltalál

hozzánk. Akkor

húsok tövisében meghúzódunk.

 

Hej, elhullunk az ősi zavaron,

elám’ – a Róza mikor aszongya:

„Idegenülsz, akár az űr-szonda,

a kozmosz’ bolgó hollandéra,

aminek veleje a Föld Nobel-díja,

vén titán, de jéghideg a héjja.”

 

Nézni ekkor nem a nő szem-élyt,

hanem szúrósan a kredencet nézem én,

glavíros, vissza-pillantós felületén

keresek: no, hol lehetek éppen én.

 

......

Szeretni a rózsát: illatotot szaglászni.

Szeretném a Rosát gyakrabban szurkálni.

 

Sok az én kezemnek szerel’ munkái.

Sok toldást lerombol az idő múlási.

 

Mint kopott lelkemnek csavaros menete?

Mit lopott ki bell’e lefolyók szemete?

 

Szeretni Rosát: tövist szeretni.

Szeret a rózsa engemet szurkálni.

 

......

Más húsába nézünk

a tévébe’. Ő merev s felém

élettelen, akárha faszo-

bor*, pedig romantikus víg játékon

gyakorta derűsen kacarász.

        *Én elsősorban karbantartó** vagyok,

        szakmámat tekintve szerelő.

        A famunkába’ pl. otthon nem vagyok.

        Bár végezhetnék valami tanfolyamot.

        **Igaz, állásom jól fizető,

        carrierem jól alakul.

 

......

„Nem kell nekem

a te szent fád*,

viszonyunk nekem

eléggé: fád.”

        *Hogy ha nem tudsz mást,

        mint eldalolni saját bánatod s örömed,

        a „szent fám”** hogy nem kell neki.

        **A szájába ezt én magam adtam,

        nekem a kedvencem a Petőfi Sándor,

        kivált e versével lettem hajdan szavaló

        versenyek primadonnája,

        ő főleg ezért gyalázta.***

        De úgy sejtem, itten valami

        relytett üzenetre kell gondolnunk.

        ***Igaz, én meg az ő adyát.

 

–       lektűR.    

          tűR.    

           űR.

 

......

No, meg-húzodunk húsok  tövisében,

mint kettő paralell egy darabig. Kettő hosszú perszonál.

 

– kuRva