A császár meztelen

Viszket a mellbimbóm a szélben.

Költészetem a meztelenség:

a szemölcs a hasamon,

vállamon a borosta,

ráncok finom erezete a bőrömön,

szeplők és anyajegyek és májfoltok a bőrömön,

alatta az izom és a zsír és a csont,

a beesett mellkas, széles váll,

tojás-pocak, szőrös fenék, fájó hát:

ez a ritmus és rím és allegória –

ez az én mesém.

Kiállsz-e velem meztelenül

a Picadillyre? Ki mersz-e?

Az én Londonom hattyúk városa,

buzik és prolik városa,

itt az élet császára lehetnél,

Andersen,

te kis gyufaárus.

Vakard meg a mellbimbómat!

Nyalogasd a mellbimbómat!

Harapdáld a mellbimbómat!

(Gyerekkorom meséi helyett

gyönyörű férfiakra leltem.

A versem a testem.

A gyönyör kínoz,

gyufaszál melegben.)