Kalligram / Archívum / 2005 / XIV. évf. 2005. november–december / Az ismeretlen Krúdy

Az ismeretlen Krúdy

     

Már most jól látható, hogy a Kalligram Könyvkiadó új sorozata – mivel tartalmazni fogja Krúdy Gyula összes ismert művét – számottevő mértékben fogja megváltoztatni a 20. század egyik legjelentősebb magyar elbeszélőjéről alkotott képünket. Az életmű gyűjtése során meghökkentően nagy számban kerülnek elő olyan elbeszélések és publicisztikai írások, melyekről még a létező Krúdy-bibliográfiák sem tudnak. Az író legkorábbi elbeszéléseit tartalmazó kötet, mely a közeljövőben kerül majd a könyvesboltokba, túlnyomórészt olyan szövegekből áll, melyek eddig még nem jelentek meg könyv formában, s lesz köztük egy eddig teljesen ismeretlen elbeszélés is, a Tavaszi történet.

Az újonnan megtalált elbeszélés jelentőségét részben az adja, hogy a legkorábbiak között is viszonylag korai. Amikor a Kisvárdai Lapokban 1894. április 15-én megjelent, Krúdy még messze nem volt tizenhat éves, és két tucatnál alig valamivel több írást adott ki a saját neve alatt. Gyanítható – egyebek mellett éppen ebből az elbeszélésből –, hogy az ismert két és fél tucatnál jóval többet írt, de ezek eddig vagy nem kerültek elő, vagy aláíratlanok, vagy mostanáig még nem azonosított álnéven jelentek meg. Valószínűnek látszik, hogy az új életműsorozat ismét lendületet fog adni Krúdy korai művei kutatásának is.