Kalligram / Archívum / 2006 / XV. évf. 2006. július–augusztus / KÖZÉPKORI ELLENVERSEK / Rondó

Rondó

Jeney Zoltán fordítása

     

Még lányka csak, keble zsengén feszül,

Igen kecses, s szeme zölden ragyog,

Légy hát kezes, mint őrző angyalok,

Gorombaság szerelmet úgyse szül.

 

Hulljon le ing, s pőrén alul-felül

Dobd őt hanyatt, ágyban a kéj nagyobb,

Még lányka csak, keble zsengén feszül.

 

Ha néktek így a lét megédesül,

Öleld, s szorítsd, míg csontod nem sajog,

S ha combjai közt néked rést hagyott,

Merülj belé, s csináld, mit teste tűr,

Még lányka csak, keble zsengén feszül.