Horror-klasszikusok

A holtak hajnala

Milyen igénytelen lettél.

Legalább magadra adhatnál valamit,

ha már a holmijaid

széthagyod.

A pongyolán felrakott púder

sem rád vall.

A szád is totál elmaszatolt,

nem a rúzs.

Harisnyán elfutott szem.

Így akarsz kimenni az utcára?

Ketyeg az óra.

Lassúságod egyszerűen ledöbbent,

elhajolni sem tudok.

A holtak hajnala

(remake)

Hát ez állati.

Ezt hallgasd!

A tíz legfontosabb dolog

egy boldog párkapcsolathoz.

(Csak az első hármat olvasom.)

Az első: a másik figyel rám,

a második: sokszor mondja, hogy szeret,

és az első a bizalom.

Az első a bizalom.

Ezt a számot jól tedd el, talán

még kelleni fog.

De áruld el nekem is a helyet,

ha netán, tudod,

úgy alakulna.

Ezt meg kell ígérned!

A kör

Nyitva hagytad a nappaliban a tévét,

a hangyák reggelre ellepték az egész lakást.

Kibélelték a bútorokat,

vastag filmréteget vontak

a falakra, az ablakokra, meg mindenre,

amire lehetett.

A presszógépből sercegve csaptak a csészébe,

valószínűleg testnyílásaimon át

belém is bejutottak.

Most is itt lakhatnak, mert igencsak elnehezedtem.

Nem mozdulok, hiába cseng a telefon.

Neked könnyű, az ügyet

most már úgyis én

rendezem le.

Ha ez a kurva

halálfélelem nem lenne,

elmondhatnám,

végződhetett volna rosszabbul is.

Halálos kitérő

Emlékszel? Neked vizelned kellett,

de te nem ültél volna

valami bokor alá le.

Nem, az istennek se,

karnyújtásnyira az erdei úttól,

te direkt

kerested a bajt. Tudtad,

hogy utálom örökös kényeskedésed,

hogy az hogyan kiborít,

de téged hajtott a véred, be

kellett menned abba a házba.

Hogyne tudtam volna betéve

minden praktikádat,

megjátszott kíváncsiságod,

az ócska forgatókönyvet,

amit a legizgalmasabb percekben

legalább a sajátodnak hihettél.

Tettem hát, amit kell.

Hol találékony voltam,

hol kegyetlen,

de a borzalmak nem hoztak minket össze.

A sok rohanás,

a sok rémálom,

vagy ahogy később emlegetni szoktad,

mert hát azért megúsztad velem,

közös dolgaink,

már mind-mind az enyészeté.