Homonculus és Galatea násza
Az Égei-tenger sziklaöblei.
A Hold a zeniten időzik.
SZIRÉNEK (köröskörül a szirtekre telepedve, fuvoláznak és énekelnek)
Bár a rémes éjszakába
8035 Sok thesszál vasorrú bába
Vétkesen levonszolt téged,
Mégis nyugton villantsd éked,
Adj a víznek tükörképet,
Legyen szelíd villanásod,
8040 Mellyel az örvényt felásod,
Amint feltolul a hab!
Vagyunk neked engedelmes:
Hozzánk, Luna, légy kegyelmes!
NÉREISEK ÉS TRITÓNOK (emezek megannyi vízi csodalény)
Legyen a hang erős inger,
8045 Melytől megrezdül a tenger,
S jönnek a vízmélyi lények!
Szökőártól megrémültünk,
Csöndes mélységbe merültünk,
De most vonz a kedves ének.
8050 Míg járunk mámoros táncot,
Viselünk sok aranyláncot,
Koronánk ragyogva ível
Boglárral és drágakővel:
Ez a ti zsákmányotok!
8055 Ti csaltátok dallal ide mindet,
Mely itt elsüllyedt, a kincset,
Öbleinkben lakó démonok.
SZIRÉNEK
Tudjuk, hogy a tengervízben
Örvend a hal, nem egy ízben,
8060 Bánat nélkül éldegél.
De most, amint nézünk rátok,
Hogy több vagytok, mutassátok,
Halak seregeinél.
NÉREISEK ÉS TRITÓNOK
Sátorfánkat föl se szedtük,
8065 De már tudomásul vettük:
Fiúk, lányok, szaladunk!
Világot kell járni főképp,
Hogy bizonyítsuk kellőképp:
Halaknál többek vagyunk!
(Mennek tovább.)
SZIRÉNEK
8070 Elhúznak! Arrafelé,
Ahol van Samothraké,
Jó széllel tovalengenek.
Intézni mit bírnak
Honában a sok Kabírnak?
8075 Ők fura istenek!
Ők magukat újra meg újra nemzik,
S hogy épp micsodák, nem elemzik.
Magaslatodon maradj,
Kedves Luna, el ne hagyj,
8080 Hogy az éj tovább időzzön,
S a Nap minket el ne űzzön!
THALÉS (a parton, Homunculushoz)
Öreg Néreushoz elvezetnélek.
Közel a barlangja, de attól félek,
Túl makacs. Ez vele az egy gond:
8085 Undok és besavanyodott öreg csont.
Az emberfaj bármit akar most:
Nem hatja meg az öreg harcost.
Viszont ismeri a jövőt,
Emiatt mindenki tiszteli őt.
8090 S ha ember neki tiszteletet ad,
Meglehet, hogy szerencsét hoz rá.
HOMUNCULUS
Szerintem kopogjunk be hozzá!
Nem rúgja szét lombikomat...
NÉREUS
Emberi szó, amely fülembe hangzik?
8095 Szívem legmélyéig haragszik!
Az istenek nyomába tör e fajta,
De csak önmaga látszik rajta.
Mindig is lett volna mód, hogy nyughassak,
De azt akartam, hogy utat mutassak,
8100 S ha nézem, ki mit művel, attól félek:
Legjobbaknál is a falnak beszélek!
THALÉS
Tengeri Agg! Rajtad függ a tekintet!
Te vagy a bölcs! Ne hajts el minket!
Nézd e lángot: bár ember-forma fattya,
8105 Adj tanácsot neki, és megfogadja.
NÉREUS
Tanács? Mit ér? Ki-ki magáét fújja!
Az okos szó megfagy a rideg fülben.
Bár a tett magát megbosszulja,
A nép marad, mint volt, önelégülten.
8110 Már Parisnak is mondtam, hogy megbánja,
Ha azt a külföldi nőt megkívánja.
Ott állt vakmerően a görög parton.
Én mondtam neki a jövőt kitartón:
Felcsapó lángok, vérpatak,
8115 Üszkös gerendák, lent gyilkos hadak:
Trója végnapja, ahogy írja költő,
Amit évezredektől örökölt ő.
De a Vén szavára Paris fütyül.
Úgy tesz, ahogy akar, s Trója ledűl.
8120 Órjás hulla, volt kínja sok:
Rájárnak mind a pindusi sasok.
És Ulysses! Nem megmondtam előre,
Mint lesz Kirké csele s a Kyklóps tőre?
Hogy ne habozzon, és ügyeljen a sok társra,
8125 S mi mindent még! És lett bármi hatása?
Míg sok hányódás után, sokat késve,
Jó partra lökte őt kegyes hullám verése.
THALÉS
Ilyen magatartás a bölcset sérti,
De a jó ember újra megkísérti.
8130 Többet nyom mérlegében egy gramm hála,
Mint hálátlanságból egy mázsa.
Nagy kérésünk van, hátha nem hiú:
Létre szeretne jönni a fiú.
NÉREUS
Ne rondíts bele ritka jókedvembe!
8135 Mást iktattam mai tervembe:
Ma idejönnek a Dóreisek,
Összes lányom: ezért örvendezek!
Nem szül sem Olympos, sem más talaj
Olyan lányt, aki táncban ily szilaj.
8140 Itt ugrálnak bájosan nemsokára
Vízisárkányról Neptunus lovára,
Elemeket bájosan egyesítve,
Még a tajtékot is fel-felröpítve.
Galateát, aki legszebb tenger-lakója,
8145 Hozza Venus színes kagylóhintója:
Hogy Venus nincs köztünk, azóta főként
Paphosban őt tisztelik istennőként.
A szép kislány így birtokolja régen
A szentélyt s a trónkocsit örökségben.
8150 Tűnés! Ez az apai szív órája!
Ilyenkor gyűlölet, szitok nem járja!
Próteus mondja meg – ő végzi ezt a munkát –,
Hogyan jöjjünk létre és változzunk át.
(A tenger felé távozik.)
THALÉS
E lépéssel csak ott maradsz, ahol vagy.
8155 Ha látod Próteust, rögtön elolvad,
S ha szól, mondani olyasmit akar,
Ami csak megdöbbent és megzavar.
De ha neked ilyesmi kéne juszt is,
Hát próbáljuk ki Próteust is!
(Távoznak.)
SZIRÉNEK (fönt a sziklákon)
8160 Ki száguld amott messze,
Hogy a habot repessze?
Mintha a szélbe volna
Feszítve fehér vitorla,
Szinte bevilágítják
8165 Fényes tengeri nimfák.
Másszunk le a szirttetőről:
Halljuk, szavuk mit őröl!
NÉREISEK ÉS TRITÓNOK
Amit tenyerünk fektet,
Hoz majd örömöt nektek.
8170 Az órjásteknőc héja
Örökérvényű célja
Megannyi ős istenség:
Himnuszt zengeni tessék!
SZIRÉNEK
Kis termetűek,
8175 Nagy erejűek,
Hajótöröttnek mentség,
Sok tisztelt ős istenség.
NÉREISEK ÉS TRITÓNOK
A Kabírokat hozzuk,
Hogy ünnepünket így megalapozzuk,
8180 Mert ahol a Kabírság tesz-vesz,
Ott Neptunus is kegyes lesz.
SZIRÉNEK
Ti vagytok a nyerők, na jó.
Ha süllyed egy hajó,
Erőitek győzelme végett
8185 Kimentitek a legénységet.
NÉREISEK ÉS TRITÓNOK
Itt van a három Öklömnyi,
A negyedik nem akart jönni.
Azt mondta, ő a Mély-Kabír:
Híg-Kabírok helyett is gondolkodni bír.
SZIRÉNEK
8190 Istenek tehetik,
Hogy egymást megvetik.
Te mindegyiket tiszteld,
A bajt előre észleld.
NÉREISEK ÉS TRITÓNOK
Ők heten vannak igazából.
SZIRÉNEK
8195 A hiányzó három hol csápol?
NÉREISEK ÉS TRITÓNOK
Hogy rágódhassatok a válaszon,
Érdeklődjetek az Olymposon.
Hátha lesz ott egy nyolcadik,
Akire senki sem gondol pedig.
8200 Már várnak ránk merészen,
De még nincsenek készen.
Vágyakkal teljes éhezők!
E különleges népség,
Bárhova jusson, továbblép még:
8205 Elérhetetlenig nem érkezők.
SZIRÉNEK
Az Elérhetetlen a kánon!
Akárhol ül a trónon,
A Napon vagy a Holdon,
Én tisztelem és áldom!
NÉREISEK ÉS TRITÓNOK
8210 Vigasságunk elbír sokat:
Hírnevünk erre készt és hívogat.
SZIRÉNEK
Az antik hősök
Hírnévben nem erősök.
A hírnevet máshonnan kapjad!
8215 Ők elhozták az Arany Gyapjat,
Ti a Kabírokat!
(Kórusban ismétlik.)
Ők elhozták az Arany Gyapjat,
Mi
a Kabírokat!
Ti
HOMUNCULUS
Úgy látom, e három szemölcs
8220 Közönséges cserép.
Ha fejjel megy nekik a bölcs,
Makacs feje nem ép.
THALÉS
Ez az, ami sokaknak sokat érne:
A rozsdától becses az érme.
PRÓTEUS (láthatatlanul)
8225 Ilyet szeret a vén hazudozó!
Minél furább, annál többet hozó!
THALÉS
Hol vagy Próteus?
PRÓTEUS (hasbeszélő módjára, hol közelről, hol messziről)
Itt! Meg itt!
THALÉS
Nem látom!
Régi trükködet megbocsátom,
De most a barátsággal visszaélsz.
8230 Tudom, nem ott vagy, ahonnan beszélsz.
PRÓTEUS (a messzeségből)
Na szevasz!
THALÉS (Homunculushoz, súgva)
Itt van! Fényed sokat ér!
Ő kíváncsi, mint egy sügér,
S játékot bármilyen alakban űz,
Idecsalogatja a tűz.
HOMUNCULUS
8235 Lehet fényesebb a közeg,
De csínján: el ne törjön az üveg!
PRÓTEUS (óriásteknőc alakjában)
Ki az, aki ilyen bájos fényt áraszt?
THALÉS (Homunculust eltakarva)
Na jó! Ha van kedved megnézni már azt,
Csak vedd szemügyre, én nem bánom,
8240 De ha kérhetlek: emberként, két lábon!
Kedvünkben járjon, ki látni akarja,
Ami általunk eltakarva!
PRÓTEUS (nemes alakban)
Bölcs trükkökön jár az eszed!
THALÉS
Az alakváltást most is élvezed!
(Előtárja Homunculust.)
PRÓTEUS (meglepődve)
8245 Világító törpe? Nem semmi!
THALÉS
Segíts! Szeretne létrejönni! Lenni!
Előadta nekem a drága,
Hogy csak félig jött a világra.
Megvan benne a szellemi tehetség,
8250 De testileg nem teljes egység.
Ami súlyt ad neki, ez az üvegcse;
Szeretné, ha lenne igazi teste.
PRÓTEUS
Ez egy igazi Szűzanya-Fia:
Már van, bár még nem kell fennállnia.
THALÉS (súgva)
8255 Más téren is érheti kritika:
Attól tartok, hogy hermafrodita.
PRÓTEUS
Szerintem ez inkább előny:
Így játéktere lesz mindkét mezőny.
(Homunculushoz)
Ha így van, jó lesz igyekezned:
8260 A végtelen tengerben van a kezdet!
Ott kicsiben kezdi a lény,
Örül minden elnyelt paránynak,
Aztán nagyra növeszt a szövevény,
És fejlett formát vehetsz fel, aránylag.
HOMUNCULUS
8265 Itt a levegő mily lágy testet ölt!
Milyen jó illat! Mennyi pára-zöld!
PRÓTEUS
Meghiszem, azt, édes fiúcskám!
És bent még sokkal hangulatosabb!
Itt, hol a partsáv keskeny jócskán,
8270 A pára még illatosabb.
Nézz csak előre, messze: lásd
A közelítő vonulást!
Gyerünk!
THALÉS
Én megyek!
HOMUNCULUS
Nagyszerű!
Háromfőnyi szellemrevű!
(Rhodosi Telkhinek jönnek halfarkú paripákon és tengeri sárkányokon, Neptunus háromágú szigonyát a magasba emelve.)
TELKHINEK KÓRUSA
8275 Neptúnus szigonyát mi kezünk kalapálta:
Ettől lesz rohanó viharoknak elállta.
Mennydörgő Jupiter ha a felleget ontja,
Nem reccsen bele Nepúnusnak a csontja.
És ha a légben ijesztőn cikkan a villám,
8280 Lentről kétszeresen fröccsen fel a hullám.
Ám ami ég és víz közt úszna, lebegne:
Hab töri, víz veri, és veti mélyületekre.
Neptún mára megadta nekünk a jogart:
Így seregünk vigadozva a part fele tart.
SZIRÉNEK
8285 Nektek, Hélios-fiaknak,
Kikre áldón sugaraz Nap,
Üdvhozó legyen az óra,
Mely malaszttal int a Holdra!
TELKHINEK
Istennő, sugaras karikán aki ülsz,
8290 Bátyádról daloló himnusznak örülsz.
Rhódos örömszigetét figyeled nyugalommal:
Zendül a Napnak amott örökössen örömdal.
Hogyha a Nap, felügetve az égre, világol,
Ránk veti pillantását, és szeme lángol.
8295 Városok és hegyek és kék tengeri hab:
Tetszik az istennek mind, fényt ami kap.
Nem ködös itt az idő, de ha felleg az égen,
Fújnak a szellők: nincs beborulva egészen.
Akkor a Felség osztja magát alakokra:
8300 Órjás vagy fiatalka fiú, az a szobra.
Elsőként mi kezünknek a műve alatt van
Isten-erő s hatalom szép ember-alakban.
PRÓTEUS
Hadd kérkedjenek, hadd daloljanak!
Az életadó, szent napsugarak
8305 Előtt a holt mű bagatell.
Sarjaszt, létrehoz, ő, a Fönti;
Ez a népség meg ércbe önti,
És azt hiszi, megtette, ami kell.
E pöffeszkedésnek mi haszna?
8310 Az istenszobrok nagyok voltak,
De földrengéstől leomoltak:
Réges-rég be vannak olvasztva.
A szárazföldi élet – ez nem újság –,
Bárhogy van is, mindig csak nyomorúság.
8315 Az életnek inkább használ a hullám.
Az örök víztömegbe hullván,
Delfin-Próteus téged odavisz.
(Átváltozik.)
Ott aztán boldog lehetsz bezzeg!
Gyere gyorsan, hátamra veszlek,
8320 És házastársad lesz a víz.
THALÉS
Az lesz rád nézve a szerencsés,
Ha elölről kezdődik a teremtés!
A gyors változás benned él!
Ott majd igazgat örök norma,
8325 Külsőd lehet ezernyi forma.
Arra még ráérsz, hogy ember legyél!
(Homunculus felszáll a Delfin-Próteusra.)
PRÓTEUS
Jöjj, szellemként, folyékony messzeségbe,
Amelynek se hossza, se vége.
Itt aztán lesz mozgástered.
8330 Csak felsőbb osztályba ne törekedjél,
Mert ha egyszer emberré lettél,
Akkor végképp annyi neked.
THALÉS
Ahogy vesszük. Mi van, ha az a cél,
Hogy korszakod jeles fia legyél?
PRÓTEUS (Thaléshoz)
8335 Persze! Ha olyan, mint te vagy!
Az ilyenek emlékezete nagy;
Ezer halvány szellem közt ezer éve
Mindig csak téged veszlek észre!
SZIRÉNEK (a sziklákon)
Milyen gyűrű-forma felhő,
8340 Mely körülveszi a Holdat?
Galambraj, vágyat lehellő,
Lebbenő szárny, fehér tollak!
Paphos küldte ezt nekünk,
Jön turbékoló csapatja.
8345 Így teljes az ünnepünk:
Tiszta, szép gyönyör áthatja!
NÉREUS (Thaléshez lépve)
Bár egy éjszakai vándor
Szerint optikai tünemény,
Mi, szellemek, most és máskor
8350 Tudjuk, mi a helyes vélemény:
Ezek galambok, kísérik
Kislányom kagylófogatját!
Őket bárhol örömmel fogadják,
Ősidők óta dicsérik.
THALÉS
Én is azt tartom helyesnek,
8355 Miben a bölcs tetszését leli,
És ha a csodákat, mik megesnek
Szent dolgokként tiszteli.
PSYLLUSOK ÉS MARSUSOK (tengeri bikákon, tengeri borjakon, tengeri kosokon lovagolva)
Ciprus barlangjaiba bújva,
8360 Hol Neptunus nem tombol,
Se földrengés nem rombol,
Örök szellőktől körbefújva,
Magunkat ősidőkbe visszavisszük,
Önérzetünkben jól érezzük,
8365 Míg Venus kocsiját őrizzük,
És visszük, ha az éjszaka dúdol,
Míg hullám tarajos koszorút tol,
Nem látva az újkori tanúktól,
Visszük a bájos trónörökösnőt.
8370 A mi szívünk fürge, de elszánt:
Nem féljük a Sast, se a Szárnyas Oroszlánt,
Se a Keresztet, se a Holdat,
Odafönt az égen trónoltat,
Ki örök-változó,
8375 Magát emésztő, fogyva távozó,
Országra és városra vészt hozó.
Népünk, mint régen, változatlanul
A drága királyi nővel itt vonul.
SZIRÉNEK
Nem sietve, nem habozva,
8380 A kocsinál szorosan,
Párosával sorakozva,
Kígyózón, hullámosan,
Néreisek, vízbálványok,
Erős, vad női brigád:
8385 Hozzátok, ti Dóris-lányok,
Anyja képmását, Galateát!
Arcán istenekhez méltó
Fennkölt halhatatlanság
S földi nőként színét váltó
8390 Ellenállhatatlanság.
DÓREISEK (alakzatban elvonulnak Néreus előtt, mindnyájan delfinháton)
Luna, tőled legyen fényünk,
Hadd derítsük fel az éjt!
Velünk van a vőlegényünk,
Atyánk ad rá engedélyt.
(Néreushoz)
8395 Fiúk, kiket megmentettünk
Bősz hullám foga közül,
Sásra, moszatra fektettünk,
Ahol testük áthevül,
Ők ezt csókkal, mely özönnyi,
8400 Fogják nekünk megköszönni.
Kegyeskedj őket üdvözölni!
NÉREUS
Jól jár, akin kétszeres nyereség ül:
Irgalmat gyakorol, és kielégül.
DÓREISEK
Ha tettünket így helyesled,
8405 S hogy az ifjú kéjbe hull,
Hadd ölelhesse a feslett
Hablányt halhatatlanul!
NÉREUS
Örüljetek a jó fogásnak,
Mely férjet vízből partra húz,
8410 De olyat nem adhatok másnak,
Mit nem adhat meg, csak Zeus.
A hullám, mely titeket ringat,
A szerelemben sem állhatatos:
Mihelyt a testi vágy lelankad,
8415 Minden férfit a partra mos.
DÓREISEK
Titeket, srácok, kedvelünk,
Útjaink mégis elválnak:
Az örök hűség, az kéne nekünk,
De az istenek közénk állnak.
IFJÚ VÍZIHULLÁK
8420 Ha kényeztettek egy darabig,
Örül a hajóslegény;
Sose volt ilyen jó, vagy csak alig,
S különbre nincs is igény.
(Galatea a kagylóhintón közeledik.)
NÉREUS
Kislányom!
GALATEA
Jó apám! Meg vagyok hatva!
8425 Delfinek, álljatok! Egy pillanatra!
NÉREUS
Mennek tovább, mennek tovább már,
A hullámokon nagy ívben körözve.
Nem hat a bánat a sok közönyösre,
Vihetnének engem is ámbár!
8430 Ám egyetlen pillantás elegendő:
Ennyit megér az egész egy esztendő.
THALÉS
Üdv! Üdv! Üdvből egész özön!
Mennyire átjár az öröm,
Amint a szépet, igazat tekintem!
8435 A vízből keletkezett minden!
A víz által marad fenn bármi!
Tőled kell, Óceán, életet várni!
Ha te felhőt nem gomolygatnál,
Bővizű patakot nem locsolgatnál,
8440 Folyót kanyargóssá nem imbolygatnál,
Sós vízbe édesvizet nem folyatnál,
Mivé lenne a hegy, a síkság, ez a föld?
Te vagy, aki életet beletölt!
VISSZHANG (az összes csoport kórusa)
Te vagy, kiből friss élet özönölt!
NÉREUS
8445 Visszamennek kanyarogva,
Felém pillantást se dobva,
Alakzatban, láncolatban,
Ünnepélyes hangulatban.
Rajuk már a láthatár alatt van.
8450 De Galatea kagylóhintója
Magát még látókörömbe tolja.
Átragyog, mint égi csillag,
A sokaságon!
Átragyog rajta drága lányom.
8455 Bár messze van, kagylója csillog.
Hiába távolodik el,
Szememben fénylő és közel.
HOMUNCULUS
E pára-tüneményben,
Mit megvilágít fényem,
8460 Felragyog új hazám!
PRÓTEUS
Az élet-tüneményben,
Ha létrejössz egészen,
Ragyogsz csak igazán!
NÉREUS
Mily titok izzik amott, a csoport közepében,
8465 Mely szememet lepi meg csodaképpen?
Tűz lobog ott, lányom szekerénél, mely csupa nedves...
Felragyog... aztán pislákol... csuda kedves! –
Mintha a Szerelem tüzébe volna vetve!
THALÉS
Ez Homunculusunk, Próteustól vezetve! –
8470 Mindez a vágyteli kívánás tünete,
Nyögni panaszteli tűznek nincs szünete.
Széttörik, ím, az üveg ripityára a kagylón,
Fellobog, elterül ő most, habra hanyatlón.
SZIRÉNEK
Mily tűzcsoda által van beborítva a felszín,
8475 Hogy ringjon a víz tükrén hunyorogva ezer szín?
Nézz oda: két ölelő test izzik a vízben, az éjben!
Tűz veszi őket inogva körül: ki-ki égjen;
Fénylik, elindul a vízen, amely most fényt kieresztett:
Így uralogjon Erós, vele így uralogjon a kezdet!
8480 Éljen a tenger! Éljen a hab,
Melybe a szent tűz vágyva harap!
Éljen a víz! Éljen a tűz!
Éljen a nász, mely összefűz!
MINDANNYIAN
Éljen a lebegő levegő!
8485 Éljen a föld, az eltemető!
Hurrá, ünnepelve légy
Összes elem, mind a négy!
Márton László fordítása
Jegyzetek
8036. Levonszolt téged: a Szirének a Holdhoz beszélnek. Az antik hagyomány szerint a thessaliai boszorkányok képesek voltak levarázsolni a földre a Holdat.
8047. Szökőár: egy korábbi jelenetben földrengés volt, amely a tenger medrét is megrázta.
8054. Ti zsákmányotok: mármint a Sziréneké, akik énekükkel zátonyra futtatják a hajókat. Az elsüllyedt rakományból kiemelt ékszereket a tengeri nimfák viselik.
8071. és 8074. Samothraké: közeli sziget, a Kabírok kultuszhelye. Ezek ősi istenségek voltak, a hagyomány szerint a bajba jutott hajósok segítői. Alakjuk és számuk bizonytalan volt.
8082. Néreus: ősi tengeristen, a Néreidák apja. Goethénél amolyan felvilágosodás előtti iskolamester.
8093. Lombikom: a Homunculus abban a laboratóriumi üveggömbben tartózkodik, amelyben Wagner – az ördög segítségével – előállította. A lombikon kívül életképtelen.
8116. Költő: Homéros (aki nem írja le Trója posztulását, csak jövendölés olvasható róla az Ilias-ban) és Vergilius.
8121. Pindusi sasok: nagy utat kellett (volna) megtenniük a trójai hullák kedvéért, Pindus ugyanis Görögország északi részén húzódó hegység. Goethe játékos leleménye.
8136. Dóreisek: Néreus kedvenc lányai, akiket Dóris nimfával nemzett. Goethénél nem azonosak a Néreisekkel, a régebbi szerzők azonosaknak tekintik őket.
8170. Órjásteknőc: az eredetiben „Chelone”. Ennek páncéljában hozzák a Néreisek és a Tritónok a Kabírokat.
8188. Mély-Kabír: fordítói lelemény. Az eredetiben „der Rechte”, szó szerint 'az igazi', de ma már úgy is lehet érteni, hogy 'a jobboldali'.
8215. Ők: az Argonauták. A hízelgés (nyalás) értelme: az, hogy az Argonauták, sok veszéllyel dacolva, elhozták Kolkhisból az Arany Gyapjat, semmi ahhoz képest, hogy a Tritónok elhoztak a hét (vagy nyolc) Kabír közül hármat.
8220. Közönséges cserép: a Kabírok alakjával cserépkorsókat díszítettek.
8253. Szűzanya-Fia: az eredetiben „Jungfernsohn”. Utalás arra, hogy a Homunculus a laboratóriumban parthenogenezissel (szűznemzéssel) keletkezett. Ugyanakkor igen durva blaszfémia, amennyiben Jézusra tett utalásnak olvassuk.
8260. Tengerben van a kezdet: ez Thalés tanítása, vagyis itt Próteus Thalésnak hízeleg, illetve röviden összefoglalja Lamarck tanítását az alkalmazkodás révén zajló fejlődésről.
8275 sköv. Telkhinek: Rhodos őslakói, ősi kovácsistenek. A következő 28 sorban Goethe a „Pegnitz-pásztorok” néven ismert nürnbergi barokk költőket, Harsdörffert és Klajt parodizálja.
8283. Megadta nekünk a jogart: vagyis Neptunus a tengeri revű időtartamára kölcsönadta a Telkineknek az általuk kovácsolt háromágú szigonyt. Goethe tréfája.
8285. Hélios-fiak: Rhodos, a Telkhinek lakóhelye a napistennek volt szentelve. A tengeri felvonulás viszont éjszaka zajlik, a Hold védnöksége alatt.
8299 sköv. Osztja magát alakokra: Héliost többféle alakban volt szokás ábrázolni. Órjás: a híres rhodoszi kolosszus. Elsőként: a hagyomány szerint a Telkhinek találták fel a szoboröntést.
8343. Paphos: Aphrodité szentélye Ciprus szigetén. A galambok Aphrodité szent madarai, akiket – Goethénél – Galatea ugyanúgy örökölt töle, mint a kagylóhintót. A galambraj felbukkanása tehát Galatea jövetelét jelzi.
8358. Psyllusok és Marsusok: mitikus ősnépek, egyes régi írók szerint Ciprus őslakói, kígyótisztelők és -bűvölők.
8371 sköv.: Ciprus története, ahogy az őslakók két sorban összefoglalják. Sas: Bizánc. Szárnyas Oroszlán: Velence. Hold: az Oszmán Birodalom. Ciprus egymást váltó urai.
8466. Tűz lobog: Homunculus, aki Galateával készül egyesülni.