Kalligram / Archívum / 2016 / XXV. évf. 2016. április / [egy telefon összetört]; [A domboldalon]; [Egy lopott kocsiból]; [A macska játszott a fénnyel]; [mikor az első felest magamba döntöm]

[egy telefon összetört]; [A domboldalon]; [Egy lopott kocsiból]; [A macska játszott a fénnyel]; [mikor az első felest magamba döntöm]

[A macska játszott a fénnyel]
A macska játszott a fénnyel, te is, kisgyerekként (az) Én is,
de vele már csak a fény játszott gügyén,
ahogy ott feküdt mozdulatlanul az Én
hiánya,
szabadon
átjárta a fényt.

[A domboldalon]
A domboldalon
már arra gondolok,
hogy milyen lesz majd
visszagondolnom a múltból
a mostra.
egy 12es bazsantos doboz
a száraz fűbe bújva
olvad bele a képbe,
ez az egyetlen ami visszaránt,
ami élővé teszi az egészet.
már most olyan voltál, mint holnap.

[egy telefon összetört]
egy telefon összetört
képe, ezen keresztül nézlek,
látom a világot, de csak beethovent
hallom: 23giga az életműve.
úgy érzem magam, mintha
összetéptek volna,
akár egy félresikerült fúgát,
és csak én tudnám,
hogy ma született bele 223 éve
ebbe a mintha-létben,
na meg a google.
egy pohár limoncello
két gerezd citrommal,
Patty Diphusa fekszik az ágyamon
mint egy vallomás, mintaszerelem.
ma mutatták be a star wars hetet,
az amerikai kritikusok el voltak ájulva,
ez jutott a világból mára.

[Egy lopott kocsiból]
Egy lopott kocsiból
atlétatrikóban
alsógatya nélkül
de elég komoly bicepsszel
nézlek
cigi lóg a szájból
szinte muszájból
a parnasszuson érzem magam
ilyen kor ez:
próbálok, de nincs hová visszamennem.

[amikor az első felest magamba döntöm]
amikor az első felest magamba döntöm
eldöntöm, hogy vagyok.
a másodiknál, hogy nem
aztán megint vagyok egy kicsit,
aztán mégsem.
ez a tudat játéka,
ez a tudatos játék a
lényeg, hogy nem lehet
valós az, ami ilyen hatékonyan
változékony, biztos
csak a kaland,
a tudattalan,
ösztönszerű, animális
őrület.