Kalligram / Archívum / 2016 / XXV. évf. 2016. április / fÜst; Hasadt vásznak; Photoshop; A könyv

fÜst; Hasadt vásznak; Photoshop; A könyv

Hasadt vásznak
A művész egész nap a vászon előtt áll.
Remeg. Kezéből kiesik az ecset.
Minden képről ő néz vissza.

Az orvos azt tanácsolja
Ne foglalkozzon annyit magával.
Inkább fessen.

A pszichiáter egész nap az íróasztal mellett ül.
Remeg. Kezéből kiesik a toll.
Minden kórlapról ő néz vissza.

fÜST

Vörös az ég alja.
Szállásom nincsen.
A földön alszom, hálózsákban.
Ma üres zsömlét ebédeltem.
Három napja nem mostam fogat.
Egy láthatatlan egérrel beszélgetek.
Borozni úgyse hívnak.
Az utcán megvert egy idegen.
Csak a füstszag vigasztal,
Szeretem.
Mások bagója,
Mások kéménye.
Vörös az ég alja.
Oda mennék, ahova lehetne.


A könyv

Megírom a könyvet
A könyv megír

Megveszem a könyvet
A könyv megvesz

Belelapozok a könyvbe
A könyv belém lapoz

Beleolvasok a könyvbe
A könyv belém olvas

Tanulok a könyvből
A könyv tanul belőlem

Elégetem a könyvet
A könyv eléget

Photoshop
Bármit megszerzel
Azt is amire semmi szükséged
Elhasználnak a használati tárgyak
Hörcsög vagy
Bogyókat zabálsz tekered a kereket
Sietsz de nem jutsz messzebb

A haldoklás a fogantatással kezdődik
Nyüvek kelnek a dögben
A halál életveszélyes
Minden jóban van valami rossz
Túl tökéletes vagy szívem
Retusáld ki magad belőlem