mirázs, vándorbot
mirázs
a pulpitusról elhajolva
nézi
mégsem érzékeli
az előtte láthatót
szülőanyja a belsőudvar
egyetlen fája mellé
temette el a köldökzsinórt
hogy fiát a szülőföldhöz kösse
idő- és napátjárta bőrén
megül a szél
az üres
kilométernyi térben
a nyers levegőben
vétlen
ködfelhők borulnak
toronyházmagányára
a barlangi csendben
kérészélete
vakon foszlik semmivé
ha kéznél lenne
homokot szórna az ezernyi hangon
megszólaló szél szemébe
addig marad életben
amíg nevet
vándorbot
súlyos hajók terhétől
süpped be a tenger felszíne
látszik köröttük
Jézus lábnyoma
esőverte sirályok követik lépéseit
csipegetik a szemetet
és a talpa
felzavarta apró halakat
idővel a leghatalmasabb
hajó is eltűnik
utolsó esélyed
az eltévedt halász gyermekeinek
vízben felejtett hálója
Jézus derekán
Gyukics Gábor (Budapest, 1958): költő, műfordító. Legutóbbi kötete: A Hermit Has no Plural, Singing Bone Press, Columbia, SC, USA 2015.