Hónapoló
Január
Isten tenyere ez a völgy
rajta ékkő a város
a torony intő ujj
harangjai közt galambok halnak
körötte kék hegyek hátán
fenyők közt hideg szél fúj
Február
topogó gyerekek anyukák mellett
fekete utcán a latyak
köddel törölköznek a falak
árnyékkal kelnek a hegyek
morcos hidegben futunk
kihűlt szerelmek után
Március
az öreg bronzszobor körül
piruló arcú emberek
daloló tömeg virágrengeteg
könnyebben öltözött nők
valami mélyről fakadó
illatos gyönyörű szabadság
Április
bolond szelek kergetik a madarakat
nagyböjt utáni sonkaillat
nézzetek szívetekbe
a megváltás reménye
beleköltözhet
vagy már beleköltözött
Május
virágillatra könyököl az este
nyílnak sorra az ablakok
suttogások ülnek minden padra
vidámulnak az igaz szerelmesek
bokáig járunk elmúlt szerelemben
jövőt keres egy pár cipő
Június
lányok almányi melletek apró trikók alatt
a férfi állva marad
kint a téren és issza sörét
reklám napernyők árnyéka írja
a hosszabbodó nappalokat
eljön az első fülledt éjszak
Július
fák sóhajtoznak a szélben
rőt meleg ül fel az ágyak fölé
meztelen alvók egymást ölelve
keresik maguk közt
mitől múlik a félelem
fehérre szorítjuk egymás kezét
Augusztus
pengő kaszák kelnek
hajnalra megnő a gomba
a rókák kiköltöznek a csalitosba
vízre járnak gyakran az őzek
a város nyári párákat húz magára
átlátszó kacér takarónak
Szeptember
A főtér levelekkel burkolódzik
korhadt szívű gesztenyefa
barna könnycseppei koppannak fejemen
káromkodó utcaseprők hada
tekereg körbe a téren
hát mégis rövidültök nappalok
Október
vonatfütty száll a kisállomástól
végig a csetneki úton
a pirostéglás templom falába ütközik
visszhangzik kettőt s megszűnik
építőmunkások jönnek sörözésről
bakancsuk alatt kavics recseg
November
csillogó temetők fölé vonulnak
fekete varjúhadak
gyászoló kalapok imbolyognak
a fájdalom Krisztusé marad
reggel összedörzsölöd kezed a buszra várva
az első pocsolya arca már megmeredt
December
mi hát a születés advent csilingel
templomtól templomig hömpölyög a tömeg
szent csodát várnak izgulva kutatják
rejtett ajándékuk huncut gyerekek
adjatok helyet megtérő zarándokoknak
az órarugóra felfeszült idő nevet