Kalligram / Archívum / 2006 / XV. évf. 2006. szeptember–október / Puskin mellei; Mint a bérlők; Amikor a hidegre ébredsz; Szabályos közlekedés

Puskin mellei; Mint a bérlők; Amikor a hidegre ébredsz; Szabályos közlekedés

Ladjánszki Márta koreográfiája alapján

   

Puskin mellei

     

(1.) Ezek itt tapogatják egymást. Tapadókorongokat cuppantanak. Nem mondom, hogy érzéki vagyok, csak egy férfi. Ezek meg itt kipucolják a nemüket, mint anyám a mellét, ha fáj. Jár itt valaki rendszeres pucolásra? Ebben a gyárban hegesztik Puskint. A három fivér jól felcsinálja. Puskin meg nő szeretne lenni, de túl kemény hozzá a melle.

   

(2.) A tánc egy zsíros gép. Cérnaszálon függve vagy más tornaszeren. Mindenki összezsírozza magát örömében. Ez az utolsó beöntés a szeretet előtt. Nem akarok öreg férfiakat nézni, de nyolc után, mindig megtörténik.

   

(3.) Hoztam hernyót, szereti a zsírt. Belerakom annak a csajnak a fülébe, aki még tud oroszul. Hátha ettől jobban hallok, bár végül is, kimaradtam(?) az Anyeginből.  Tisztelem a testkultúrát (vö. Puskin a fekpadon), hiszen én is néha, csomagolópapírba fekszem, és azt mondom, ajándék vagyok.

   

(4.) A három fivérnek nincsenek jó mellei, de azért van itt más mutáció is. Ne piszkáld a szerelem kinövéseit. Elkezdenek folyni, aztán hiába ugrálsz, nem lesz kire emlékezni. A mederben kő van meg női dolgok. Egymást tolva megyünk a lében.

   

(5.) Ezek itt tapogatják a hernyómat. Pedig már rég lecseréltem volna. Talán egy háromszögre, bár abban is mindent látni. A combok közül nem lehet kiülni. Nincs bocsánat, tejet akarnak Puskintól.

   

(6.) Ebben a gyárban készült az anyám melle is. Még kisdobos volt, amikor csinálták. Szerintem jó munka, akkor is működik, ha táncol. Nem járt oroszokkal, de sok levelet írt apámnak. Hogy magázódnak-e? Az nem jellemző.

   

(7.) A három fivér közül az egyik mindig sír. Miközben csinálják, ő mindig bőg. Szeretne a másik kettő ajándéka lenni, de azokat csak a férfiak érdeklik. Visszamegyek a test elé, bele a tejbe. Abban nincsenek hernyók, mert az keleti tej. Olyan akarok lenni, mint Anyegin küret után.

   

   

Mint a bérlők

 

Most egyedül maradtam,
mert elment cipőt venni.
Így zavartalanul méregethetem
a körömágyam.

Tartok tőle, mert
nem tudhatom
merre és kinek
fog még
nőni.

Aztán itt lesz.  

Megkérdezi, hogy
nem túl nagy-e, miközben
mindig túl kicsi.
Végül befekszünk a
körömágyba.
Kicsit szúr. Ez a dolga.
Felhúzom a lábam és a
sarokba fordulok.
Ha alszik, szeret
egyedül lenni.  

   

     

Amikor a hidegre ébredsz

 

egy olyan álom van
ahol minden ember
féltestű
mindenük csak a fele

kitágult orrlyukba
húzódni
végigmászni
rögösíteni

aztán csak kint leszek mögötte
hátranézek

ők a szüleim  

de nem tudom hogy
melyikük az
bár minden szervem
páros

   

   

Szabályos közlekedés

Judit körül a csigaház egyre szorosabb. A többiek elmentek táncolni. Megvetnélek, ha meg

lehetne venni. De nem lehet, ezért utállak. Száraz gerincből nem lehet új embert, vagy jobbat

csinálni. Beragasztom az arcomat szikszalaggal, hogy ne lássam magam, ha

nézek.

Az éjszakai buszon sok a rokkant. Mindegyiknek hiányzik valamije. Szeretnék a valamijük

lenni, de nem lehetek jó barát. Juditot kéne felruházni, valamivel, ahol lakhat. De ő csak férfi

szeretne lenni, mert nem szereti a nőket.

A csigákat szedegetem az erdőben, látom a buszt, ahogy indexel. Most érkezik Judit haza.

Nem csinálok vacsorát, mert nem lakom vele. Reménykedem, hogy más van a híg sár mögött,

mint hideg kavicsok.