Andersen paradigma

                                              „pompás idő volt”

                                              (Hans Christian)

cirka akkor már nem bírtam gyufával

a római strandon stíröltem nőket

harminchárom volt tuti a tárban

féltem a szigeten persze meg főleg

hogy nem lesz itt hisz rágyújtani sem

lehet állítólag de van fél tucat fess nő

(és most jöhetne egy rím önnek mester

egy ismert miért ne igen de nem jő)

lehet a ródsó volt de pangott a part most

pöttömök és pannák pont ott hasaltak

bizonyisten viaszból öntöttem gyertyát

de valahogy mégis a faggyúk maradtak

reneszánszát érzem tán mirelit halnak

mediterrán napok ólmosan lassak